Honismeret, 2011 (39. évfolyam)
2011 / 5. szám - TERMÉS - Liszt Ferenc és a Magyar Nemzeti Múzeum (Radnóti Klára)
tös szerepe volt. Ettől kezdve rendszeresen vezényelt itt Erkel Ferenc, s olyan művészek léptek fel, mint Hollósy Kornélia, Markovics Ilka, innen indult a tárogató divatja, sőt XIX. századi kultusza. A XIX. század derekára a Nemzeti Múzeum általános érvényű nemzeti emlékhellyé vált, olyan kultuszhellyé, ami maga is irányítja a kulturális eseményeket, befolyásolja a közízlést, alakítja a tudományos életet. Liszt az 1860-as években is kapcsolatban maradt az intézménnyel, ő közvetítette a híres hegedűművész barátja, Reményi Ede ajándékát, Thorwaldsen domborműveit 1865-ben a múzeumnak. Adattárunkban olvasható Kubinyi 1866. január 4-i köszönőlevelének másolata: ,Reményi Ede úr ajándékai a nemzeti múzeum számára, Liszt Ferencz tudor úr által beküldve Rómából" címmel." 1873-ban, művészi pályafutása 50 éves megünneplésének eseményei mélyen érintették Liszt Ferencet, aki hazafiúi lelkesedéstől vezetve úgy határozott, hogy néhány becses emléktárgyát a Nemzeti Múzeumnak adományozza. Szándékáról már 1873 novemberében levélben értesíti Sayn-Wittgenstein hercegnét, s felsorolja az átadni kívánt emléktárgyakat. Az ünnepségek folyamán a november 8-án kapott arany emlékkoszorúról azonnal kijelentette, hogy a pesti múzeumnak szánja, s emellett néhány másik jelentős emléktárgyát, arany karmesteri pálcáját, amit valaha a hercegnétől kapott, Beethoven híres Broadwood-zongoráját, az ezüst kottatartót, ami a Broadwood-zongorán állt az Altenburgban, az 1840-ben Pozsonyban kapott kis arany serleget és a pesti kardot szánja a múzeumnak. „Maga több ízben is mondta, hogy jó lenne ezeket a tárgyakat a pesti múzeumnak adni. Ez volt az én szándékom is - és csak a megfelelő alkalomra vártam: ez most kedvezőbben érkezett el, mint ahogy remélhettük. Szóval: nem szeretnék tovább késni - s ha lehetséges át akarnám adni adományaimat Pulszkynak, a múzeum igazgatójának még a 73-as év vége előtt" - írta.10 Ugyan 1873-ban erre nem kerül sor, de 1874. május 3-án kelt levelében ugyanezeket a tárgyakat mindenesetre felajánlja Pulszkynak, kiegészítve a félszázados ünnepélyre vett arany- és ezüstéremmel és az Általános Német Zeneegylet ezüst koszorújával." Az érmek és koszorúk a múzeumba kerültek még 1874 folyamán, s bemutatják őket a nagyközönségnek: „Liszt Ferencz 50 éves jubileuma alkalmából készült arany, ezüstkoszorúja, és emlékérmei, ajándékozta Liszt Ferencz". A Nemzeti Múzeum Adattára őrzi Pulszky köszönő levelének fogalmazványát, eszerint ezek a tárgyak „minden időben fennen hirdetendik Nagyságodnak művészeti halhatatlanságát és fennkölt hazafias érzületét."". Ebben az ajándékozásban nagy szerepe volt Pulszky Ferencnek, a múzeum igazgatójának (igazgató 1869-1894) is. Liszt ugyanis rendszeres látogatója Pulszky szalonjának, ahol szombatonként „a fővárosi tudományos, írói és művészi körök kitűnőségei"is gyűlnek össze, méghozzá a Nemzeti Múzeumban, az igazgató lakásában. A világlátott házigazda nyugati mintára szervezte a pesti tudományos és művészvilág összejöveteleit, lányának, a művelt és szellemes Polyxénának a segítségével. Pulszky Beethoven és Liszt zongorája, év műtárgya, 2011". (Dabasi András felvétele) * L. erről: Eckhardt Mária: Liszt és a Doppler-testvérek szerepe a Filharmóniai Társaság alapításában. In: Zenetudományi Dolgozatok. Bp., 1982. 133-139. 9 MNM Irattár, Érem és Régiségtár. Iktatószám nélkül. 10 Idézi Gábrs György: Liszt Ferenc emléktárgyai a Magyar Nemzeti Múzeumban In: Folia Historica 5. Bp., 1977. 122 123". " OSZK Kézirattár Fond XII/674. Bp. Mus. 510. francia nyelven, és MNM Adattár Irattár 141/1874 magyar nyelvű fordítás Liszt eredeti aláírásával. A magyar fordítást Liszt kérésére Augusz Antal készítette - lásd Vendel-Mohay Lajosné: Liszt-emlékek Szekszárdon. Szekszárd, 1986. 85-86. 12 Hampel József: Kalauz a Magyar Nemzeti Múzeum Érem- és Régiségtárában. Bp., 1883. " MNM Központi Adattár Irattára 141/874 14 Fővárosi Lapok 1874. március 24. 35