Honismeret, 2011 (39. évfolyam)
2011 / 5. szám - KRÓNIKA - In memoriam - Molnár István (1924-2011) (Fodor István Ferenc)
! KÖNYVESPOLC Pécs zenei élete Zenei napló. Várnai Ferenc 122 írása Pécs város és Baranya megye zeneművészeti múltjáról és 1959 és 2007 közötti zenei eseményeiről. Pécs Európa Kulturális Fővárosa 2010 előestéjére. CD melléklettel. Szerzői kiadás. Pécs, 2009. Régóta tapasztalom, hogy amikor a Budapest és Pécs között három órán át zakatoló vonat megáll a végállomáson és végre leszállhatok, bármi is történt előtte, mind érdektelenné válik. Képes vagyok egyetlen perc alatt átértékelni a világot és szebb színben, világosan látni. Gyakran azt hisszük, hogy országunk egyetlen nagy településből, a fővárosból áll, ám állítom: ez nagy tévedés! Van élet Budapesten túl is, sőt messze tőle, ráadásul ez az élet gyakran szebb, árnyaltabb, kedvesebb, emberközelibb. Ebben a mediterrán hangulatú és időjárású, szinte mindig napfényes városban él kiskorától fogva dr. Várnai Ferenc népzenekutató, zeneszerző, zenei író. Az egyetemtől eltekintve iskoláit is itt végezte. Későbbi munkái, munkahelyei is ide, illetve a környékhez kötik: tanított, kórust vezetett, fúvós zenekart irányított Erdősmecskén, Hidason, Szederkényben, Pécsváradon, Szigetváron és Pécsett. A Magyar Rádió pécsi körzeti stúdiójának is munkatársa, mintegy ezer elkészített műsor köthető a nevéhez. Várnai Ferenc reneszánsz személyiség. Járatos főhivatásán, a zenén kívül a történelemben (történelemtanárként is szerzett diplomát), a filozófiában, a hermeneutikában és az utóbbi időben a borkészítésben is. Szenvedélye a zenei ismeretterjesztés, számtalan előadást tartott nemcsak népzenei gyűjtései tapasztalatairól, de a klasszikus zene terjesztése érdekében is. Mint szűkebb pátriájához - de egész hazájához - hű, érte felelős író, a nyomtatott sajtót sem kerülte el, írásai rendszeresen jelentek meg különféle fórumokon. Most, nem sokkal azután hogy betöltötte a mindenkit számadásra sarkalló 70. évét, gyűjteményben adta közre alkotó munkásságának legfontosabb darabjait. Interjúk, kritikák, ismertetések és zenei szakírások sora olvasható a kötetben 1959-től közel napjainkig. Nemcsak Várnai Ferencről, az ő működéséről szól ez a könyv, hanem korrajz is: megmutatja, mire és hogyan figyeltünk egykor, s hogyan változott, alakult ez az idők folyamán. Másként írt a közíró 1960-ban, mint 2006-ban. Ám Várnai írásainak íve töretlen: igazmondó, a szépre és a jóra figyelő, erőt adó, biztató mindvégig. Érdekes olvasmány pl. az 1968-ban papírra vetett kis ismertetés, amelyben a második gimnazista Jandó Jenőre felfigyel egy növendék-hangversenyen. Ismerteti a környéken mindig is szép számmal jelenlévő kórusokat, fúvós zenekarokat is. De találhatunk itt könyv- és zenemű-ismertetéseket, valamint Liszt, Bartók, Benjamin Britten, majd később Andor Ilona és mások pécsi kötődéseiről szóló írásokat is. Írásokat találunk az általa elindított megyei zenei események nagy részéről, a Siklósi Fúvószenei fesztiválról, a Mohácsi Országos Népdaléneklési Versenyről, de ide tartozik a Komlói Gyermekkórus Fesztivál is. Várnai Ferenc életében és munkásságában rendkívül jelentős szerepe van a népzenének. Mint kutató számos felvétel, gyűjtött dalok sokasága tanúskodik erről, ám mint népzenei versenyek szervezője, zsűrije is szerepelt az évtizedek folyamán. Ezekről, s a környéken lezajlott egyéb népzenei találkozókról is olvashatunk. Jelentős még a zenei tárgyú szakcikkek sora, amelyek különféle konferenciákon hangzottak el. ír Schneider Lajos népzenekutatóról, Berze Nagy János néprajzkutatóról, a XIX. század hegedűvirtuózáról, Rózsavölgyi Márkról, de Siklós zenei múltjáról is. A kötet melléklete egy 34 zenei részletet tartalmazó CD, a felvételek kapcsolódnak a leírtakhoz. Tehát úgy lehet olvasni a korábban készült kritikát, hogy közben ott vagyunk képzeletben az eseményen, halljuk, amiről szó van. Várnai Ferenc munkássága így egybegyűjtve is érdekes olvasmány. Ahogyan kezdtem, figyeljünk a magyar vidékre is, több ott az érték, mint azt sokan hiszik! Fehér Anikó SZÉKELY ANDRÁS BERTALAN: Közép-európai szőttes. Kisebbség és kultúra - határon innen és túl Dr. Székely András Bertalan művelődésszociológus, a magyarságtudomány tudós művelője Közép-európai szőttes című könyvében az 1920-ban elszakított területek magyar nemzetrészeivel és a hazánkban élő kisebbségek mai helyzetével foglalkozik. Könyvében az „Elöljáró beszéd" után négy tematikai egységbe sorolva mintegy ötven írás, esszé, előadás hazai és külhoni kiállításokon, ünnepségeken tartott beszédek és életút-interjú szövege található. A gazdag és változatos témafeldolgozások többsége a magyarság és az együtt élő népek sorsközösségével foglalkozik, megjelenítve benne a Duna menti népek értékrendjét, kulturális örökségét, az időben és térben változó interetnikus kapcsolatokat is. Elemző írásaiban a történelmi előzményeket, a demográfiai és etnikai folyamatokat is felvázolja, rámutatva azokra a társadalmi-gazdasági és geopolitikai tényezőkre, amelyek a mai állapot kialakulásához vezettek. A Kárpát-medencében megtelepült magyarság soha sem töltötte ki a hatalma alatt álló államföldrajzi teret: a honépítés-államalapítás korától együtt élt és egymást kiegészítő (komplementer) gazdasági tevékenységet folytatott a különböző etnikumokkal. A magyarság kisebbségpolitikája a Szent István-i alapeszmére (más népek, vallások befogadására és tiszteletére) épült, amit a középkortól a XIX- XX. század fordulójáig az autonómiák egész sora (pl. az erdélyi szászok, a kunok és jászok területi önrendelkezése, a felvidéki bányavárosok német.