Honismeret, 2012 (40. évfolyam)

2012 / 2. szám - ÉVFORDULÓK - Százéves a Magyar Cserkészszövetség (Borka Elly)

A második világháború után a kommunista diktatúra megszüntette a cserkészmozgalmat és helyébe - szovjet mintára - az úttörőmozgalmat állította. Azon fiatalok azonban, akik részt vettek a cserkészet­ben és komolyan elköteleződtek annak értékei mellett, életre szóló erkölcsi útravalót kaptak, és a szoci­alizmus évei alatt is őrizték a mozgalom szellemiségét. 1989-ben, a rendszerváltozáskor indult újra a cserkészet. Azóta kb. 50 ezer fiatal került kapcsolatba a mozgalommal, amely jelenleg 8 ezer aktív tag­gal működik országszerte. A rendszeres heti foglalkozásokon kívül többnapos túrákon, nyári és téli tá­borokon, nemzetközi rendezvényeken vesznek részt. A cserkészet közösségformáló ereje és az élményt adó, értékteremtő programok igyekeznek pótolni a mai társadalom hiányosságait. Az elmúlt időszak cserkészettel kapcsolatos tárgyi emlékeit és dokumentumait kezdetben a Sportmúzeum gyűjtötte. 1994-ben azonban létrejött az önálló Magyar Cserkészszövetség Gyűjteménye, amelyet azonban 2009-ben be kellett zárni épületének felújítása miatt. 2009. március 31 -én a Magyar Cserkészszövetség Gyűjteményének tárgyi anyaga a Gödöllői Városi Múzeumba, a könyvtár és a védett levéltár pedig a Gödöllői Városi Könyvtár és Információs Központ­ba költözött. Ezzel méltán mondhatjuk, hogy Gödöllő a magyar cserkészet fővárosa lett. A kiállításon látható többek között Zita királyné zászlaja, melyet egy kőszegi cserkészcsapatnak ajándékozott 1925-ben; Baden-Powell eredeti levele, melyet Horthy Miklós kormányzónak írt az 1933-as gödöllői Jamboree után; a Nagy Sándor utca 6. szám alatt működött Cserkészbolt részleges rekonstrukciója sok eredeti tárggyal és dokumentummal, a cserkészéletre oly jellemző táborozást pedig egy enteriőr idézi meg a tábori élet minden kellékével. Megtekinthető az úgynevezett „Fehér szarvas érem", amelyet a Jamboreen végzett kiváló munkáért 256 cserkésztisztnek nyújtották át. (Mivel az éremmel egyedül a kőszegi városi múzeum rendelkezik, onnan kérték kölcsön a gödöllőiek.) A tárlat további ritkaságai közül emlí­tést érdemelnek még Márton Lajosnak, a cserkészek festőjének rajzai, illetve mind­azok a fontos tárgyak és dokumentumok, melyek 1910-től napjainkig hiteles képet festenek a mozgalomról. A megnyitóra csaknem száz érdeklődő érkezett, közöttük több egyházi méltóság, továbbá régi cser­készeket hívtak meg. A program részeként azt a tárogatót szólaltatta meg Rónai Lajos népzenész, amivel az 1933. évi gödöllői Jamboreet nyitotta meg Márai György. A megnyitó rendezvény alkalmából Bokody József cserkésztörténeti kutató gödöllői cserkészösvényt hirdetett meg, melynek keretében végigjárhatók a cserkészet neve­zetes gödöllői helyszínei. A szomszédos Máriabesnyő temetőjében cserkészlilio­mos kereszt alatt nyugszik gróf Teleki Pál miniszterelnök, főcserkész, sírja a magyar cserkészet kultuszhelye. A tematikus útvonal az országos cserkészgyűjtemény megtekintésével indul és a magyar cserkészmozgalom legnagyobb alakja sírjánál való tisztelgéssel végződik. A 11 állomásból álló túra egyszerre, de részleteiben is végigjárható. A kiállítás katalógusának előszavában olvasható: „A magyar cserkészet újjáalakulása óta tízezrek gyülekeztek a nagyapák liliomos zászlói alá, hogy a generációkat átívelő szabályok mentén modern já­tékot játszhassanak és csatlakozzanak elődjeikhez. Fiatalok százezres tömegéhez, akik a két háború kö­zött és után hasonló módon keresték boldogulásukat. Hogyan tegyük élhetővé, megtapasztalhatóvá, használható valósággá mindazt, amit örököltünk? Ez a kiállítás megmutatja, hogy a körülmények vál­tozása ellenére különböző korok fiataljai életük nagy kérdéseire választ találhatnak az önnevelés, a talpraesettség, a közösséghez való hűség elsajátítása során. [...] A cserkészet nem csak nagyszerű idő­töltés a fiataloknak, a nevelés legszebb eszköze a felnőtteknek, de a generációs szakadékot átívelni tudó eszköze lehet az időseknek is - hiszen az élmény közös. A kiállítás a cserkészet múltjával foglalkozik. Azzal a múlttal, ami romantikus varázsával körbelengi néha még ma is alkalmainkat. Ám ennél nyilván­valóan sokkal több, mert a múlt tanít bennünket, ha értő módon olvassuk."4 A gödöllői jamboree megidézése a múzeumi kiállításban 4 G. Merva Mária (szerk.): A magyar cserkészet története 1910-től napjainkig. Kiállítási katalógus. Gödöllő, 2009. 15

Next