Honismeret, 2013 (41. évfolyam)
2013 / 2. szám - KÖNYVESPOLC - Bihari Puhl Levente: A hullámok lágy tánca : [A magyar költészet balatoni verseinek bibliográfiája. Underground Kiadó, Bp., 2012] : [könyvismertetés]
A Magyar Néprajzi Társaság nemzetiségi kiadványsorozatai A Magyar Néprajzi Társaság megalakulása (1889) óta figyel a hazánkban élő nemzetiségekre. Ez nem csak erkölcsi kötelessége, hanem elemi tudományos érdeke is, hiszen a magyar népi kultúra nem értelmezhető a velünk együtt élő nemzetiségek (s persze a szomszéd és a rokon népek) kultúrájának ismerete nélkül. A megalakuláskor 22 „népfajok szerinti szakosztály”-t, ezen belül 16 nemzetiségi szakosztályt (csak németből volt 4: délvidéki német, dunántúli német, szepesi német, erdélyi szász) hoztak létre a kor jelentős kutatói vezetésével. A Néprajzi Társaság nemzetiségek iránti figyelme azóta is folyamatos, következetes és lankadatlan, hogy hely hiányában most csak egy bizonyítékra, az Ethnographiára, a társaság és egyben a magyar néprajz 1890 óta megjelenő központi folyóiratára utaljak, amelynek átlapozásakor mindenki meggyőződhet a fenti kijelentés igazságtartalmáról. A Magyar Néprajzi Társaságban jelenleg 9 szakosztály működik. Ezek egyike a Nemzetiségi Szakosztály, amelynek feladata - sok egyéb mellett - a nemzetiségi néprajzi kutatások elősegítése és e vizsgálódások eredményeinek közzététele. Ez utóbbinak legfőbb fórumai A magyarországi nemzetiségek néprajza főcímű sorozatok kötetei. A sorozatokat 1975-ben indította el Balassa Iván, Eperjessy Ernő, Gyivcsán Anna, Kiss Mária, Kósa László, Kővágó László, Krupa András, Manga János és Ortutay Gyula. Az első másfél évtizedben a négy legnépesebb nemzetiség (a német, a szlovák, a román és az ún. délszláv, szerb, horvát, szlovén) kötetei jelentek meg, az 1993. évi nemzetiségi törvény életbelépése óta a Magyarország lakosságának 8—10 százalékát kitevő tizenhárom nemzetiség közül a román, a német, a szerb, a horvát, a szlovák és a szlovén nemzeti kisebbség, valamint a cigány etnikai kisebbség önálló kötetekkel rendelkezik, a bolgárokkal, görögökkel, lengyelekkel, örményekkel és ruszinokkal kapcsolatos kutatási eredmények közös kötetben szerepelnek. A hazai ukránok részéről még nem érkezett igény a sorozatokban való szereplésre. Az egyes kiadványok az illető nemzetiség irodalmi nyelvén, magyar (esetenként angol) nyelvű összefoglalásokkal ellátva látnak napvilágot, a kisnemzetiségi és a szlovén kötet kétnyelvű (nemzetiségi irodalmi nyelv és magyar), a cigány magyar nyelven (angol rezümével) olvasható. Időnként kiadnak egy magyar nyelvű (vegyes) válogatást is az összes nemzetiségre vonatkozó legfontosabb tanulmányokból. A dolgozatok szerzői elsősorban a hazai nemzetiségek értelmiségi képviselőinek soraiból kerülnek ki, de publikációs lehetőséget kapnak a magyar kutatók és az anyaországok szakemberei is. Az európai viszonylatban is egyedülálló és a 150. kötet felé közeledő sorozatok erősítik a nemzetiségek önbizalmát és önazonosság-tudatát, segítik helyes önértékelésüket amellett, hogy komoly tudományos értékkel bírnak. Az egyes kötetek ott vannak a magyarországi nemzetiségi oktatási és kulturális intézményekben, a kisebbségi önkormányzatoknál, valamint az anyaországi könyvtárakban, tudományos intézetekben is. Minden sorozat közös sorozatszerkesztője (sorozatfőszerkesztő) 1975 és 1985 között Balassa Iván, 1986-tól 1992-ig Ujváry Zoltán voltak. E feladatkört 1993-tól Eperjessy Ernő látta el, aki 2010 végén adta át a „stafétabot”-ot Székely András Bertalan művelődésszociológusnak, a volt Jugoszláviában élő magyarság, különösen a szlovéniai magyar kisebbség és a hazai nemzetiségek kiváló kutatójának, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium osztályvezetőjének, a Magyar Néprajzi Társaság Pro Ethnographia Minoritatum Emlékéremmel kitüntetett (2008) tagjának. Az új sorozat-főszerkesztő nagy lendülettel látott munkához, s így 2011 végén az Eperjessy Ernő neve alatt megjelent két kötet (szerb, horvát) mellett három (német, román, kisnemzetiségek) már az ő szakmai felügyeletével látott napvilágot. Az új könyvek tematikájukat tekintve, a korábbiakhoz hasonlóan, igen változatosak, érintik a szellemi és az anyagi kultúra számos területét - amint ez az alábbi tartalomismertetésből is kiderül. A magyarországi szerbek néprajza 6. (szerk.: Boriszlav Rusz, szerb nyelven, magyar és angol összefoglalásokkal). Stanislava Gyenes Eckbauer: „Krsna slava” - szerb családi ünnep; Borivoj Rus: „Krsna slava” - a szerb családok ünnepe - „svecar” megünneplése Deszken; Mira Dzorlev: Szerb karácsonyi szokások Hercegszántón; Dusan Drljaca: Szent Trifun, egy családi ikon; Doro Frankovic: Falombban ülő istenek; Doro Frankovic: Szent Miklós, Veres szláv pogány isten szerepeinek átvevője; Miso Mandic: Aratás és a „duzsijanca” - bunyevác aratási népszokás Csávolyon; Marija Ilic: A szigetcsépi szerb közösség és a nyelvcsere kérdései; Milesa Stefanovic-Banovic: A magyarországi szerbek mindennapi élete a szentendrei szerb egyházi levéltár kéziratos gyűjteménye alapján; Sasvári László: A Duna menti szerbek; Dujmov Milan: Pravoszláv családok Dunaföldváron a XVIII. és a XIX. században; Tatjana Novakovic: Őseim, alsónánai kivándorlók; Danilo Urosevic: Tabáni szerbek; Cveta Vukovic: Felmérés a szerb népszokásokról a budapesti szerb gimnáziumban a 2010/11-es tanévben; Dusan Drljca: Szülőföld, megmaradás és identitás - erdélyi székelyek a Belgrád melletti Vojlovicán (Hertelendyfalva) (1873-2008). Miso Mandic: Didin salas - Nagyapám tanyája. Könyvismertetések. A magyarországi horvátok néprajza 14. (szerk.: Duro Frankovic, horvát nyelven magyar összefoglalásokkal). Duro Frankovic: A magyarországi horvátok folklór örökségéből; Miso Mandic: Bunyevácok az Antal-napi búcsún; Terézia Horváth Balogh: Lokác lószőr ékszerek; Aleksej Milinovic: Alsó-Domború általános és földrajzi meghatározói és az aranymosás története; Goran Kusec: A baranyai kulon a baranyai horvátok hagyományos terméke; Antonija Zaradija-Kis: Horvát-magyar glagolita kapcsolatok; Jene Whiting: Karcolatok IV. Zrínyi György vallásos életéből; Aleksej Milinovic: A Zrínyi család a vallási kérdés és a politikai opportunizmus fényében; Hrvoje Petric: Parasztkatonák a magyar határ menti uradalmakban; Milovan Mikovic: A népművészet felépítményével a magas kultúra felé; Mario Berecic: Stipan Svraka kisebbségi szemlélete; Sanja Vulic: Nagyhajmási nyelvjárás; Tímea Spiesz Bockovac: Az alsószentmártoni asszonyok beszédmódja; Könyvismertetések. A magyarországi németek néprajza 26. (szerk. Karl Manherz, német nyelven). Borbála Barczi-Hámori: Német parasztházak Gödrén; Andrea Mayer-Szabadi: Temetkezési szokások Hajóson; Réka Miskei: A népi vallásosság emlékei Bátaszéken. Éva Mile-Kalhammer: Az eleki és a gyulai temetők összehasonlító vizsgálata. Könyvismertetések.