Honismeret, 2013 (41. évfolyam)

2013 / 2. szám - KÖNYVESPOLC - Bihari Puhl Levente: A hullámok lágy tánca : [A magyar költészet balatoni verseinek bibliográfiája. Underground Kiadó, Bp., 2012] : [könyvismertetés]

A Magyar Néprajzi Társaság nemzetiségi kiadványsorozatai A Magyar Néprajzi Társaság megalakulása (1889) óta figyel a hazánkban élő nemzetiségekre. Ez nem csak erkölcsi kötelessége, hanem elemi tudományos érdeke is, hiszen a magyar népi kultúra nem értelmezhető a ve­lünk együtt élő nemzetiségek (s persze a szomszéd és a rokon népek) kultúrájának ismerete nélkül. A megalaku­láskor 22 „népfajok szerinti szakosztály”-t, ezen belül 16 nemzetiségi szakosztályt (csak németből volt 4: délvidé­ki német, dunántúli német, szepesi német, erdélyi szász) hoztak létre a kor jelentős kutatói vezetésével. A Népraj­zi Társaság nemzetiségek iránti figyelme azóta is folya­matos, következetes és lankadatlan, hogy hely hiányában most csak egy bizonyítékra, az Ethnographiára, a társa­ság és egyben a magyar néprajz 1890 óta megjelenő köz­ponti folyóiratára utaljak, amelynek átlapozásakor min­denki meggyőződhet a fenti kijelentés igazságtartalmá­ról. A Magyar Néprajzi Társaságban jelenleg 9 szakosz­tály működik. Ezek egyike a Nemzetiségi Szakosztály, amelynek feladata - sok egyéb mellett - a nemzetiségi néprajzi kutatások elősegítése és e vizsgálódások ered­ményeinek közzététele. Ez utóbbinak legfőbb fórumai A magyarországi nemzetiségek néprajza főcímű sorozatok kötetei. A sorozatokat 1975-ben indította el Balassa Iván, Eperjessy Ernő, Gyiv­csán Anna, Kiss Mária, Kósa László, Kővágó László, Krupa András, Manga János és Ortutay Gyula. Az első másfél évtizedben a négy legné­pesebb nemzetiség (a német, a szlovák, a román és az ún. délszláv, szerb, horvát, szlovén) kötetei jelentek meg, az 1993. évi nemzetiségi törvény életbelépése óta a Ma­gyarország lakosságának 8—10 százalékát kitevő tizen­három nemzetiség közül a román, a német, a szerb, a horvát, a szlovák és a szlovén nemzeti kisebbség, vala­mint a cigány etnikai kisebbség önálló kötetekkel rendel­kezik, a bolgárokkal, görögökkel, lengyelekkel, örmé­nyekkel és ruszinokkal kapcsolatos kutatási eredmények közös kötetben szerepelnek. A hazai ukránok részéről még nem érkezett igény a sorozatokban való szereplésre. Az egyes kiadványok az illető nemzetiség irodalmi nyelvén, magyar (esetenként angol) nyelvű összefoglalá­sokkal ellátva látnak napvilágot, a kisnemzetiségi és a szlovén kötet kétnyelvű (nemzetiségi irodalmi nyelv és magyar), a cigány magyar nyelven (angol rezümével) ol­vasható. Időnként kiadnak egy magyar nyelvű (vegyes) válogatást is az összes nemzetiségre vonatkozó legfonto­sabb tanulmányokból. A dolgozatok szerzői elsősorban a hazai nemzetiségek értelmiségi képviselőinek soraiból kerülnek ki, de publikációs lehetőséget kapnak a magyar kutatók és az anyaországok szakemberei is. Az európai viszonylatban is egyedülálló és a 150. kö­tet felé közeledő sorozatok erősítik a nemzetiségek önbi­zalmát és önazonosság-tudatát, segítik helyes önértéke­lésüket­­ amellett, hogy komoly tudományos értékkel bírnak. Az egyes kötetek ott vannak a magyarországi nemzetiségi oktatási és kulturális intézményekben, a ki­sebbségi önkormányzatoknál, valamint az anyaországi könyvtárakban, tudományos intézetekben is. Minden sorozat közös sorozatszerkesztője (sorozat­főszerkesztő) 1975 és 1985 között Balassa Iván, 1986-tól 1992-ig Ujváry Zoltán voltak. E feladatkört 1993-tól Eperjessy Ernő látta el, aki 2010 végén adta át a „stafétabot”-ot Székely András Bertalan művelődésszo­ciológusnak, a volt Jugoszláviában élő magyarság, külö­nösen a szlovéniai magyar kisebbség és a hazai nemzeti­ségek kiváló kutatójának, a Közigazgatási és Igazság­ügyi Minisztérium osztályvezetőjének, a Magyar Nép­rajzi Társaság Pro Ethnographia Minoritatum Emlék­éremmel kitüntetett (2008) tagjának. Az új sorozat-fő­szerkesztő nagy lendülettel látott munkához, s így 2011 végén az Eperjessy Ernő neve alatt megjelent két kötet (szerb, horvát) mellett három (német, román, kisnemze­­tiségek) már az ő szakmai felügyeletével látott napvilá­got. Az új könyvek tematikájukat tekintve, a korábbiak­hoz hasonlóan, igen változatosak, érintik a szellemi és az anyagi kultúra számos területét - amint ez az alábbi tar­talomismertetésből is kiderül. A magyarországi szerbek néprajza 6. (szerk.: Bo­­riszlav Rusz, szerb nyelven, magyar és angol összefogla­lásokkal). Stanislava Gyenes Eckbauer: „Krsna slava” - szerb családi ünnep; Borivoj Rus: „Krsna slava” - a szerb családok ünnepe - „svecar” megünneplése Deszken; Mira Dzorlev: Szerb karácsonyi szokások Her­cegszántón; Dusan Drljaca: Szent Trifun, egy családi ikon; Doro Frankovic: Falombban ülő istenek; Doro Frankovic: Szent Miklós, Veres szláv pogány isten szere­peinek átvevője; Miso Mandic: Aratás és a „duzsijanca” - bunyevác aratási népszokás Csávolyon; Marija Ilic: A szigetcsépi szerb közösség és a nyelvcsere kérdései; Milesa Stefanovic-Banovic: A magyarországi szerbek mindennapi élete a szentendrei szerb egyházi levéltár kéziratos gyűjteménye alapján; Sasvári László: A Duna menti szerbek; Dujmov Milan: Pravoszláv családok Dunaföldváron a XVIII. és a XIX. században; Tatjana Novakovic: Őseim, alsónánai kivándorlók; Danilo Urosevic: Tabáni szerbek; Cveta Vukovic: Felmérés a szerb népszokásokról a budapesti szerb gimnáziumban a 2010/11-es tanévben; Dusan Drljca: Szülőföld, megma­radás és identitás - erdélyi székelyek a Belgrád melletti Vojlovicán (Hertelendyfalva)­­ (1873-2008). Miso Mandic: Didin salas - Nagyapám tanyája. Könyvismer­tetések. A magyarországi horvátok néprajza 14. (szerk.: Duro Frankovic, horvát nyelven magyar összefoglalásokkal). Duro Frankovic: A magyarországi horvátok folklór örökségéből; Miso Mandic: Bunyevácok az Antal-napi búcsún; Terézia Horváth Balogh: Lokác lószőr ékszerek; Aleksej Milinovic: Alsó-Domború általános és földrajzi meghatározói és az aranymosás története; Goran Kusec: A baranyai kulon­­ a baranyai horvátok hagyományos terméke; Antonija Zaradija-Kis: Horvát-magyar glagoli­­ta kapcsolatok; Jene Whiting: Karcolatok IV. Zrínyi György vallásos életéből; Aleksej Milinovic: A Zrínyi család a vallási kérdés és a politikai opportunizmus fé­nyében; Hrvoje Petric: Parasztkatonák a magyar határ menti uradalmakban; Milovan Mikovic: A népművészet felépítményével a magas kultúra felé; Mario Berecic: Stipan Svraka kisebbségi szemlélete; Sanja Vulic: Nagyhajmási nyelvjárás; Tímea Spiesz Bockovac: Az alsószentmártoni asszonyok beszédmódja; Könyvismer­tetések. A magyarországi németek néprajza 26. (szerk. Karl Manherz, német nyelven). Borbála Barczi-Hámori: Né­met parasztházak Gödrén; Andrea Mayer-Szabadi: Te­metkezési szokások Hajóson; Réka Miskei: A népi vallá­sosság emlékei Bátaszéken. Éva Mile-Kalhammer: Az eleki és a gyulai temetők összehasonlító vizsgálata. Könyvismertetések.

Next