Honismeret, 2014 (42. évfolyam)
2014 / 4. szám - ÉVFORDULÓK - Udvarhelyi Nándor: A 650 éves krakkói egyetem magyar kapcsolatai
Az 1470-es évektől a magyar diákok mintegy egyharmad része burzában, tanulóotthonban lakott, míg a többiek krakkói családoknál találtak szállást. Neve a pénztárca szóból származik, a közös pénzen élő egyetemi hallgatók közösségét jelentette, később magát az épületet is így nevezték. A burzákat csaknem azonos rendszer szerint építették fel. 1476-tól a magyarok szálláshelye a Bracka utca 5-7. szám alatt álló Bursa Hungarorum volt. A házat az egyetem vásárolta meg a gazdag Melsztynski családtól, majd különböző bérlőkkel tarttatták fenn. A diákok egy része lakást és étkezést, más része csak lakást kapott. Szigorú statútum szabályozta a bentlakók viselkedését, öltözködését. Ilyen előírás volt, hogy nyilvános helyen tógában kellett megjelenniük. Ennek megszegőire pénzbüntetést róttak ki. A magyar burzában helyszűke miatt nem volt kápolna, ezért a Ferences templom magyar kápolnájába jártak. A burza virágkora az 1493-1506 közti évekre tehető, amikor az egyetemen is a legmagasabb volt a magyarok száma. Fennmaradt a magyar burza Regestruma, mely tartalmazza a diákok neveit. A korabeli leírásokból színes, mozgalmas kép bontakozik ki a tanulóifjúság életéről is. 1492-ben történt, hogy a bérlő más nemzetiségűeket, főleg németeket is felvett, amin a magyar diákok igencsak felháborodtak. Elhagyták az otthont, és megtámadták a német burzát. A következő évtől már ismét csak magyarok laktak a házban. 1507-ben az Öreg Zsigmond koronázására Krakkóba érkezett magyar követ a burza fenntartására egy sóalapítványt járt ki a királynál, eszerint évente 10 mázsa sót kaptak a wieliczkai bányából. A végzettek nemegyszer a burzára hagyták könyveiket, tanszereiket vagy más értékeiket. A XVI. század második évtizedétől megcsappant a magyar diákok száma, 1541-ben végül az egyetem vezetése azzal záratta be a magyar burzát, hogy ha a diákok száma újra növekedésnek indul, megnyitják. Erre 1557-ben került sor, immár új épületben. Azonban mindössze hat magyar diák iratkozott be, így a következő évben végleg bezárta kapuit a magyar burza. Az egyetem eddigi működése során figyelemre méltó magyar eredmények születtek. 1400 és 1500 között 76-an nyertek magiszteri, 390-en baccalaureusi fokozatot. 1501 és 1530 között 32 magiszteri és 192 baccalaureusi fokozat született. A burza tagjai közül 41 szerzett magiszteri és 209 baccalaureusi fokozatot. A magiszterek ezután az egyetemen oktathattak. 1487-1524 között 26 magyar magiszter adott elő az egyetemen. Egy Garai Briccius Imre nevű magiszter, a magyar burza seniorja 1487-ben Arisztotelész Tropicaját adta elő. Németprónai Imre 1492-1512 közt Arisztotelész Etikáját és Poétikáját, valamint Donatus nyelvtanát oktatta. Nogáth János 1496-1509 között Arisztotelészt, Cicerót, Donatust, Euklidészt és Horatiust magyarázta. 1502-ben Egri Mátyás Albertus Magnus De origine animáját, Pesti Ferenc Horatius szatíráit elemezte. Váradi Péter ugyanekkor asztrológiát tanított. Szepsi Macer Gergely, a magyar burza egyik utolsó neves alakja 1555-1562 között aritmetikát tanított és Ovidiust magyarázott. A burza egykori épülete 1850-ben leégett. A jelenlegi, kissé elhanyagolt állapotú házon kétnyelvű emléktábla áll a következő magyar felirattal: „Ez az épület adott otthont a 15. és 16. században a Krakkóban tanuló magyar diákoknak, akik a magyar kultúra dicsőségére, hazájuk javára lengyel földön gyarapították ismereteiket a nagy hírű Jagelló Egyetemen.” A Collegium Novum neogótikus épületében is van egy latin nyelvű tábla, melyet a Magyar Történelmi Társulat helyezett el 1928-ban, nagy ünnepség keretében. Ennek magyar szövege így hangzik: ,A magyar egyetemi polgárok emlékezetére, akik a XV. és XVI. században több mint másfél ezren a hírneves krakkói egyetemet látogatták. A Magyar Történelmi Társulat az Úr 1928. évében helyezte el ezt a táblát, hogy az utódok háláját fejezte ki az Alma Mater iránt, amely a magyar ifjakat kegyesen kebelébe fogadván a műveltség és a szabad művészetek kincsével gazdagította." Érdemes megismerkedni a legnevesebb magyar diákokkal, akik a krakkói egyetemre jártak. A XV. század második felében sok jeles egyházi személy tanult Krakkóban. Temesvári Pelbárt nagyhírű ferences hitszónok, kora legolvasottabb írója 1458-ban iratkozott be a egyetemre, ahol 1464-ben fejezte be fiozófiai tanulmányait, és 1471 körül teológiai doktorként hagyta el a várost. Bakócz Tamás, későbbi esztergomi érsek, akit csaknem pápává választottak, 1464-ben filozófiából doktorált Krakkóban. Váradi Benedek gálszécsi plébános 1492-ben lépett be a burzába. Gyöngyösi Gergely pálos történetíró nevével 1493-94-ben találkozunk a krakkói anyakönyvekben. Halábori Bertalan, a Döbrentei-kódex összeállítója és másolója 1493-95 között, Csáthi Demeter ferences szerzetes, a legrégibb fennmaradt magyar nyelvű históriás ének írója 1502-ben vagy 1503-ban járt a krakkói egyetemre. A székelyföldi Nyujtódi András ferences a Székelyudvarhelyi Kódex írója és fordítója 1508-ban iratkozik be a krakkói egyetemre, 1509-ben ő a magyar burza seniorja. Az új humanista nemzedék nevelésében mérhetetlen érdemeket szerzett az egyetem. Rotterdami Erasmus szelleme és tanításai éppen Krakkón keresztül jutottak el hozzánk. A humanizmus legfőbb hazai és lengyelországi terjesztői közül kiemelkedik a Thurzó család. Thurzó János 1464-ben Lőcséről telepedett át Krakkóba, ahol rövidesen nagy vagyonra tett szert. Fia, ifjabb Thurzó János 1487-ben lett a