Honismeret, 2015 (43. évfolyam)

2015 / 1. szám - ISKOLA ÉS HONISMERET - Kovács Anett: Wenckheim Krisztina tevékenysége a gyermekvédelem területén

rendbe szedjem és megmagyarázzam, tartózkodván mindazon hangtani és származtatási elemzésektől és hasonlítgatástól, melyek az Akadémia szótára nagy és jellemző részét teszik. Nem kevésbé ki lettek szótáramból zárva mind olyan összetételek, melyek az összetételt alkotó elemekből önként érthetők. Ezek helyett én inkább a kifejezések különböző jelentéseire, azoknak sajátos, szójárásos használataira fordítottam legtöbb figyelmet, mert mi haszna tudnám pl. a bálvány szó származását és alapértelmét, ha meg nem mondatik, miféle tárgyak elnevezésére használják életben és tudományban ama kifejezést; hasonlóképp korántsem tudom, mi értelmet tulajdonít a nyelvszokás pl. e szójárásnak: hasad az agyara, ha az agyar szót származása és alakja szerint tökéletesen értem is. [...] Hogy térnek az anyag gazdagságához képest bőségben nem voltam, könnyen gondolhatja, aki azt a sokféle mesterkedést a cikkek összeszorításában észleli. [...] Remélem egyébként, hogy eljő az idő, midőn egyetemes szókincsünk egybeállításának e gyönge kí­sérletét többek összeműködése folytán előállított nagyobbszerű munka háttérbe szorítandja; addig élj, tisztelt hazafi, ezzel, amit szíves igyekezetem ezennel kezedbe szolgáltat. Wenckheim Krisztina tevékenysége a gyermekvédelem területén A XIX. században az az egyéni kezdeményezéseknek nagyobb szerep az árvaellátás területén, mivel a modern állami gyermekvédelem rendszere csak a XX. század elején bontakozott ki. Az árvaság a gyermek szempontjából az egyik legrosszabb élethelyzet. A túléléshez szükség volt támogatókra és tá­mogatásra. Jellemző tendenciaként jelentkezett az árvák számának növekedése járványok idején. Ez a folyamat zajlott le Gyulán is, amikor 1873-ban kolera tombolt és szedte áldozatait, ennek következté­ben sok gyermek, szülők nélkül maradt. Wenckheim Krisztina is árván nőtt fel, így át tudta érezni, hogy a gyerekek milyen helyzetbe kerültek és hogyan érezhetik magukat. Tanulmányomban azt vizsgálom, hogyan próbált segíteni az árvákon az általa alapított árvaházban, milyen nevelő és oktatói munka folyt ott. A kérdések megválaszolása során megkísérlem bemutatni egy XIX. századi árvaház mindennapjait és belső életét is egyben. Árvaház létrehozása Az 1873. évi kolerajárvány megfékezése érdekében tett óvintézkedések ellenére Gyulán több száz volt a halottak száma, pontosan 461 fő. A meghalt vagyontalan szülők után 63 árva maradt. Segélyezé­sükre gyűjtést szerveztek, amelyben Göndöcs Benedek gyulai apátplébános emelkedett ki, aki 200 fo­rintot adományozott és a hívei között is gyűjtést kezdeményezett, ennek eredményeként 214 forint gyűlt össze a nemes célra.­ A segítő munkálatokba Göndöcs Benedek egyik leggazdagabb neveltje, Wenckheim Krisztina is bekapcsolódott, aki négy éves kora óta szintén árva volt. A nevelés folyamán az apát fontosnak tartotta a jellem és jóindulat fejlesztését. Ennek is köszönhető Wenckheim Krisztina karitatív tevékenysége, amely révén országosan ismert lett. Göndöcs sokszor mondta neveltjének. Aki­nek Isten sokat adott, az felebarátjának is sokat adhat; ha te adsz, neked még sok marad, és meg sem ér­zed, míg a szegénynek a kevés is végtelenül sok, és áldásaiban dúsan kamatozik számodra az Istennél.” Ilyen és ehhez hasonló elvekkel nevelte fel.„ Krisztina korán megtanult „együtt érezni a szenvedőkkel s abban találni az örömét, ha a mások könnyeit letörölheti” ? Neveltetésének megfelelően úgy döntött, hogy esküvője napján - amikor megszabadul az árvaságá­tól - százezer forintos alapítványt hoz létre, amelynek célja az árvák megsegítése megfelelő otthon, ne­velés és ellátás biztosításával.,Megemlékezett a kegyes grófnő azokról, kiknek a jó Istenen kívül senki­jük sincs e világon; megemlékezett azon a napon, melyen őt Isten az árvaságtól megszabadítván Wenckheim Frigyes gróf nejévé tette.”* 1 2 3 4 1 Dr. Scherer Ferenc: Gyula város története. Gyula M. Város kiadása. II. köt. Gyula, 1938. 180. 2 Gyulafi: Emlékirat méltóságos gróf Wenckheim Frigyesné született gróf Wenckheim Krisztina a Békésmegyei Árvaház alapítója tiszteletére 1891. évben, 5. p. 3 Emlék-album nagyméltóságú gróf Wenckheim Frigyes valóságos belső titkos tanácsos és neje Wenckheim Krisztina Grófitő ő excellentiája ezüst mennyegzőjére. Bp., 1897. 15. 4 BML XIV. 76.b. A gyulai Árvaház 1875. 11

Next