Honismeret, 2015 (43. évfolyam)
2015 / 6. szám - ÉVFORDULÓK - Hermann Róbert: Rómer Flóris a szabadságharcban - avagy az életrajzírás nehézségei
nek (más néven Demokratikus Egyletnek), amelynek egyik vezéralakja a később mártírhalált halt Rázga Pál evangélikus lelkész volt. Itteni működésének részletei nem ismertek, magáról a tagság tényéről is csak a hadbírósági irataiból tudunk. Römer szeptemberben Budapestre utazott; levele szerint akkor hagyta el Pozsonyt, amikor a hivatalos Közlönyben megjelent a kormányzat rendelete arról, hogy a tanári pályázatok elbírálását október végéig felfüggesztik. Miután ez a rendelet a lap szeptember 23-i számában jelent meg, Rómer pedig minden jel szerint 25-én vagy 26-án hagyta el Pozsonyt, valószínűsíthető, hogy a levél utalása nem a megjelenés napjára vonatkozik, hanem arra a napra, amikor a lap Rómer kezébe került.A Rómer Budapestig a szeptember 25-én Pozsonyba érkezett bécsi Akadémiai Légió 160-200 önkéntesével utazott gőzhajón, s 26-án velük együtt szállt partra a magyar fővárosban. Útközben jól összebarátkozott a halálfejes jelvényű kalpagot viselő legionistákkal, akik egész úton szónokoltak és daloltak, s rá akarták venni Rómert, hogy tábori lelkészként menjen velük a táborba. Rómer azonban elhárította a hívást. Szeptember 28-án délután tanúja volt Lamberg meggyilkolásának. „Így ítél a nép” - fejezte be a beszámolót, amit egyik barátjának írt. Szeptember 30-án végre kiderült, hogy a magyar hadsereg az előző napon, szeptember 29-én Pákozd és Sukoró között megállította Jellacic támadó hadseregét. Ezen a napon, tehát szeptember 30-án délelőtt 10 órakor a képviselőház ülésén ifj. Pázmándy Dénes elnök hangsúlyozta, hogy immáron nem annyira több katonára, mint inkább arra van szükség, hogy a nép felkeljen. Ennek szükségességét így indokolta: ,úi mi derék seregünk, minden tisztek számítása szerint, vitézül fogja visszaverni mindenkor a megtámadást, de tömegek azért szükségesek, hogy ha Jellaci szétterítené embereit, seregünk ne legyen kénytelen csupán védelmi állásban maradni. A bizottmány véleménye tehát az, hogy Pesten tartassák népgyűlés, s minthogy itt sok ember van, ki mivel mehet, menjen.” A javaslatból határozat lett, s délután kettőkor került sor a Nemzeti Múzeumnál arra a népgyűlésre, ahol nagyszámú önkéntes jelentkezett. Ők részben még aznap, részben pedig másnap, vagyis október 1-jén indultak - azonban nem az ellenség elé, hanem a főváros védelmére - Budaörsig. Ott hozták létre ugyanis azt az önkéntesekből álló tábort, melynek várható létszámát Pázmándy szeptember 30-án este Csány Lászlóhoz, a dunántúli tábor kormánybiztosához írott levelében 3—4000 főre becsülte. A sereg élére Pillér János őrnagyot (volt cs. kir. sorezredi századost), a budai nemzetőrség egyik zászlóaljparancsnokát állították. Rómer október 1-jén írt újabb levelet Gratzl Józsefnek: ,i nem bírok ellenállni a vágynak, hogy a táborba vonuljak. Örökké a gyávaság vádját emelném magam ellen, ha elmulasztanám az alkalmat, amely most nyílik, hogy erős karomat a hazának felajánljam, noha lelkesedés, kitartás által még többet remélek tenni. Örömmel megyek a harcba, és remélem, sértetlenül érek vissza. Ha látnád a lelkesedést, örömkönnyeket sírnál, és ezen, a haza tűzhelyéhez való szeretetben fekszik szabadságunk és biztos győzelmünk alapja. Egyedül anyám iránti szeretetem, ami mindenek felett áll, tarthatna vissza. Azonban tudom, hiányomat kétszeresen pótolod. És ha visszatérek, kétszeres szeretettel fog átölelni engem, mivel a szent, legigazabb ügy méltó harcosa leszek. Szívesen követném legforróbb ösztönömet Pozsonyba, azonban a tőletek való búcsú elgyengítene, s hamis ítéleteknek szolgáltatna ki.".. E levélből tudjuk, hogy ő maga is az október 1-jén útnak indulók csoportjához csatlakozott. A Pillér vezette csoport útvonaláról az elkövetkező napokból viszonylag pontos adatokkal rendelkezünk. Ugyanakkor hangsúlyoz . Az Egyletre ld. Zakar Péter. A pozsonyi Hazafiús Egylet. In: A nemzetiségi kérdés Kossuth és kortársai szemében. Szerk. Kiss Gábor Ferenc és Zakar Péter. Belvedere Kiskönyvtár 15. Szeged, 2003. 115-132. 6 Közlöny, 1848. szept. 23. 106. sz. 541. A rendelet kibocsátásának oka Jellach betörése és a kétséges katonai és politikai helyzet volt. ( Böhm Jakab) A német légió szervezése és tevékenysége az 1848-1849. évi magyar szabadságharcban, Hadtörténelmi Közlemények, 1970/2. 1958 A Pázmándy idézet: Pesti Hírlap. 1848. okt. 1. 175. sz. 923. A népgyűlésről: Marczius Tizeötödike. 1848. szept. 30. 171. sz. 685.; Kossuth Hírlapja, 1848. okt. 1.80. sz. 363. A budaörsi táborra Pázmándy levelét: Kossuth Lajos összes munkái. XIII. kötet, Kossuth Lajos az Országos Honvédelmi Bizottmány élén. I. Sajtó alá rendezte: Barta István. Magyarország Újabbkori Történetének Forrásai. Bp., 1952. 58. 9 Rómer - Graetz, Pest, 184. okt. 1. Közli V. Waldapfel Eszter: A forradalom és szabadságharc levelestára. II. kötet. Bp. 1952. II. 150-151. és Kőhegyi Mihály - Rákóczi Katalin: Rómer Flóris levelei Gratzl Józsefhez az olmützi és josefstadti kazamatákból. Arrabona 10. 1968. 144. A levelet - némileg szabad fordításban - idézi Fraknói Vilmos: Rómer Flóris emlékezete (1815-1889). Századok 25. 1891. 177-199. és Kumlik i. m. 1907. 46. 21