Honismeret, 2015 (43. évfolyam)
2015 / 5. szám - KÖNYVESPOLC - Sebő József: Tölgyesi József: Veszprém megye helytörténeti lexikon I. kötet - Hála József: Tanulmánykötet a magyarországi nemzetiségi közösségekről
TÖLGYESI JÓZSEF: Veszprém megyei helytörténeti lexikon I. kötet. Kortárs életrajzok Amikor az ember végigolvassa (böngészi) a helytörténeti irodalom új remekművét, óhatatlanul is az jut eszébe: mennyire nem ismerjük pályatársaink munkásságát, vagy számos esetben milyen felszínesek az ismereteink. Azaz: a kortárs vakság a helytörténet vidékein is ismert jelenség. Hiszen ma már alig akad olyan település az országban, amelyről ne született volna valamilyen falu- vagy várostörténet. Különösen igaz ez a Bakony-Balaton vidékén, ahol Krúdy szerint „...Legenda, mesemondás minden kődarab”. A Veszprém Megyei Honismeretben már régen megfogalmazódott, hogy az ország több más megyéjéhez hasonlóan nálunk is szükség lenne egy, a helyismeret hivatásos és amatőr munkásait bemutató kötetre. Az elképzelés végül is Tölgyesi József önzetlen munkája révén válhatott valóra, aki magára vállalta a lexikonszerkesztés minden nyűgét-baját. A kötet nem előzmények nélküli. Itt meg kell itt említenünk Varga Béla nemrég elkészült monumentális munkáját, a Veszprém megyei életrajzi lexikont. Továbbá Pfeiffer János egyházmegyei történeti névtárát (1630— 1950), Kertész Károly tapolcai, Tilhof Endre ajkai, Baán Beáta balatonfüredi, Tungli Gyula pápai életrajzi lexikonét, vagy Reindl Erzsébet tapolcai életrajz-sorozatát, és nem utolsó sorban a Veszprém Megyei Neveléstörténeti Társaság életrajzi, bibliográfiai kiadványait. A kötet lapjait olvasgatva számos olyan tanár, könyvtáros, város- és faluszépítő, műemlékvédő lokálpatrióta, vagy speciális, egyéni érdeklődésű kutatók munkásságára csodálkozhatunk, akiről legfeljebb hallottunk, munkásságuknak csupán egy szeletét ismertük. Első merítésben 119 név került be a gyűjteménybe, de már készül a kimaradtakat tartalmazó második kötet. A szócikkek egyéni önbevallás alapján készültek a következő csoportosításban: életrajzi adatok, iskolai és egyéb végzettségek, munkahelyek, helytörténeti munkásság, a különböző szervezetekben játszott szerep, önálló művek, szerkesztői tevékenység, cikkek, tanulmányok, a róla szóló írások, és végül az elérhetőségek, így ki-ki a maga ízlése - és szerénysége - alapján állhatott a nyilvánosság elé. Ezért nagyon különböző hosszúságúak a szócikkek, a fél oldalastól a 2-3 oldalasig. A tényadatokat életrajzonként két-két fotó egészíti ki: egy arckép, valamint egy, a munkásságra jellemző fotó: előadóként, a saját könyvárban, jelentősebb művének címlapja, vagy díszpolgári oklevél másolata, kinek-kinek ízlése szerint. Az igényes megjelenésű életrajz-gyűjtemény lektora Csiszár Miklós volt, az ízléses tipográfia és címlap Bessenyei János munkája. Az eligazító előszót Bándi László, a Megyei Honismereti Egyesület elnöke jegyezte. A hiánypótló kiadvány megjelentetését a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium támogatása tette lehetővé. (Veszprém Megyei Honismereti Egyesület, Veszprém 2015. 236 old.) Sebő József Tanulmánykötet a magyarországi nemzetiségi közösségekről A Magyar Néprajzi Társaság 1975 óta adja ki A magyarországi nemzetiségek néprajza főcímű sorozatait az adott közösségek anyanemzetének irodalmi nyelvén azzal a céllal, hogy az érdeklődő olvasókkal megismertessék a hazai nemzeti és etnikai kisebbségek (2011 óta egységesen nemzetiségi közösségek) hagyományos kultúráját. Néhány évenként megjelentetnek egy magyar nyelvű válogatást is az anyanyelvi sorozatokban közölt, legfontosabbnak ítélt tanulmányokból. Ezek közül 2014- ben a 7. kötet hagyta el a nyomdát, amely a sorozatok 128. (!) darabja. Ebben mind a tizenhárom közösséget érintik a tanulmányok és az anyanyelvi kötetekben már megjelent írásokon kívül újak, e válogatás számára készültek is szerepelnek a magyarországi nemzetiségek körébe tartozó vagy őket kutató ismert szakemberek és fiatal doktoranduszok tollából. „Átfogó, reprezentatív kézikönyvet szeretnénk a szakma, a kutatók, az egyetemisták, a döntéshozók kezébe adni, ezért a szűkebben vett etnográfia mellett a kulturális antropológia, a történettudomány, a szociolingvisztika, az identitáskutatás, a történeti földrajz, a szociológia, a nemzetiségpolitika, a közgyűjtemények, a civil szféra, a valláskutatás aspektusai is megjelennek a következő oldalakon” - olvashatjuk a „reményeink szerint [...] hiteles multidiszciplináris nemzetiségtudományi kötet”-ről a szerkesztői bevezetőben (9. old.). A könyv a következő írásokat tartalmazza: Székely András Bertalan: Lectori salutem. CIGÁNYOK. Deáky Zita: Cigány gyermekek a családon kívül. (A 18. századtól a 20. század első feléig). Gergye Veronika: „Én beszélek cigányul, csak nem tudom melyiket”. Szociolingvisztikai mikrokutatás a jánosházi Batthyány Lajos Általános Iskolában. Lator Anna: „.. .mánus vagy szintó vagyok”. Társadalmi és gazdasági átalakulás egy szintó cigány közösségben. NÉMETEK. Boross Marietta: Szöveggel díszített hímzett textíliák Nagybörzsönyből. Diószegi György Antal: Spillenberg Sámuel (1573-1654) lőcsei orvosdoktor szepességi papírmalma; Tircsi Richárd: A Szovjetunióba kényszermunkára hurcolt mérki és vállaji németek története 1945-1949. SZLOVÁKOK. Frisnyák Sándor: A szlovák telepesek kultúra- és gazdaságfejlesztő tevékenysége Nyíregyházán (18-19. század); Király Katalin: A pilisszentkereszti szlovákok tánchagyománya. Zsilák Mária: Bánhida népi orvoslása. HORVÁTOK, SZERBEK, SZLOVÉNEK. Frankovics György: Falombban ülő istenek. Eperjessy Ernő: Erotikus szimbólumok és játékok a zalai horvát lakodalmakban; Mándics Mihály: Két jellegzetes bunyevác népszokás - „ az anyák és az apák napja”; Mukicsné Kozár Mária: A hagyományos kultúra ápolása a szombathelyi, a budapesti és a mosonmagyaróvári szlovének körében. ROMÁNOK. Martyin Emília: Honos és betelepült románok a mai Magyarországon. A honos román közösségek identitáshelyzete. Tóth Piroska Anna: Paparuga. Esővarázslás a magyarországi románoknál. BOLGÁROK, GÖRÖGÖK, LENGYELEK, ÖRMÉNYEK, RUSZINOK, UKRÁNOK. Mód László: Adalékok a dél-alföldi bolgárkertészkedés történetéhez. A szegvári Ivanov család életútja. Vincze Ildikó Xénia: KÖNYVESPOLC 79