Honismeret, 2016 (44. évfolyam)

2016 / 5. szám - KRÓNIKA - Székely András Bertalan: "A közös múltra, a közös gyökerekre kell építeni a közös jövőt!" : Kárpát-medencei együttélési konferencia

KRÓNIKA „A közös múltra, a közös gyökerekre kell építeni a közös Kárpát-medencei együttélési konferencia A címben jelzett gondolatot Szász Jenő, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet elnöke ajánlotta figyel­münkbe 2016 júniusában az Országház Felsőházi termében, amikor is Együttélési modellek a Kár­pát-medencében címmel kétnapos konferencia zajlott. A tanácskozás két kezdeményezés találkozása nyomán valósult meg. Egyfelől a Magyar Néprajzi Társaság egyedülálló kiadványsorozata. A Magyar­­országi Nemzetiségek Néprajza a tavalyi esztendőben túllépte a folyamatos megjelenés negyvenedik esztendejét, így a 127 éves civil szervezet szerette volna méltóképpen megünnepelni a jeles évfordulót. Másfelől az erdélyi magyarörmények egy két esztendővel ezelőtti marosvásárhelyi konferencián már kifejezték óhajukat, hogy valósuljon meg annak folytatása az anyaországban. Végül is a Miniszterel­nökség háttérintézménye, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet szervezőmunkája tette lehetővé, hogy egy keretbe foglalva sor kerülhessen a színvonalas rendezvényre. Az első nap helyszínét a Néprajzi Múze­um, a másodikét pedig a fővédnök, Kövér László házelnök révén a Magyar Országgyűlés biztosította, rangot adva ez­által is a tanácskozásnak. A tudomány és a közélet jeles személyiségeinek megnyitó- és záróbeszédei nyomatékosították a meghirdetett téma fontosságát, így Kemecsi Lajos, a Néprajzi Múzeum főigazgatója, a Magyar Népraj­zi Társaság főtitkára házigazdaként rámutatott, hogy térségünkben az államhatárok közel sem jelente­nek nemzethatárokat, ezért az itt élő népcsoportokat a fokozott együttműködési készség és a sokszínű­ség jellemzi, a hagyományőrzésnek pedig kiemelt, identitásőrző szerepe van. Utalt arra is, hogy a konti­nens országai közül csak Izland az egyetlen, melynek államhatárain belül nem élnek nemzetiségek. Kö­szöntötte a megjelenteket Szili Katalin, az Országgyűlés egykori elnöke is, aki jelenleg a Miniszterel­nökség nemzetpolitikai államtitkárságán miniszterelnöki megbízottként autonómia koncepciók kidol­gozását koordinálja. Hangsúlyozta, hogy a magyar nemzet szerepe példaértékű a Kárpát-medence együttélési modelljeiben, egyfelől az országon belüli mai megoldásaival, másfelől mert sok magyar él az anyaország határain kívül. ,,Mutassuk meg, hogyan lehet együtt élni ruszinnak, örménynek, német­nek, horvátnak, szlováknak, és valamennyiünknek együtt, akik egyetlen dologért küzdünk: megőrizni mindazt, ami a sajátunk" — fogalmazott. Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár köszöntőjében elmondta: az a szándékunk, hogy a nemzetiségi mozaikok bekapcsolódjanak a magyar nemzet egészébe, s együtt, teljes képet alkot­hassanak. Eközben meg kell tenni mindent annak érdekében, hogy ezek a darabok ne veszítsék el saját, önálló formájukat, színüket. A közös múlt arra tanított többek között, hogy ha „meg tudjuk becsülni a velünk élő nemzetiségeket, akkor hatalmas eredményekre vagyunk képesek együtt”, a nemzeti és etnikai kisebbségek pedig a magyarság ügyének élharcosai lesznek - vonta le a következtetést az államtitkár, aki a 13 nemzetiséget anyanyelvén köszöntötte. Megjegyezte: ugyanakkor voltak olyan időszakok a magyar történelemben, amikor külső és belső erők megpróbálták elhitetni, hogy a más nemzetiségekhez tartozó honfitársaink ellenségek. A magyar kormány célja az integráció, nem pedig a nemzetiségek asszimilációja. Ezt bizonyítja a nemzetiségi ön­­kormányzati rendszer, valamint a nemzetiségi szószólók jelenléte is az Országgyűlésben. A megmara­dásukban viszont a legnagyobb felelősség a nemzetiségek tagjaira hárul, hogy képesek legyenek meg­fogalmazni kéréseiket a kormány irányában. Fontosnak tartotta elmondani, hogy a magyarság és a nemzetiségek közös érdeke a megbonthatatlan jelenlegi lakossági összetétel, kérve, hogy közösen álljanak ellent az EU szándékának, amely az ország­ba kényszerítene menekülteket. Hinnünk kell abban, hogy a magyarországi nemzetiségek felkarolásá­val, valódi, garantált közösségi jogok biztosításával olyan példát állíthatunk, amely követendő lehet a 86

Next