Honismeret, 2016 (44. évfolyam)
2016 / 5. szám - EMLÉKHELYEK - Varga György: Emlékjelek Csékúton II.
bankokat, amelyek jelentős kölcsönöket nyújtottak gróf Batthyány Elemérnek, a Magyar Lovar Egylet elnökének, az alagi lótelep megteremtőjének. 1916-ban a kölcsönök visszafizetését kérték a bankok. A Batthyány család a polgárdi kastélyába költözött át, mert áruba kellett bocsátani a teljes ikervári uradalmat. A felújított, korszerűsített kastélyt sikerült a magyar állammal megvásároltatni és így nemzeti célokra felhasználni. 1916-tól Tiszti Szanatórium, 1919-től 1936-ig Hadiárva Intézet lett. (Jelen pillanatban az Eszterházy Kulturális Központ Igazgatósága felügyelete alatt áll. Az épületet őriztetik és nagy tervekről hallhatunk.) A XX. század kormányai nemigen kívántak foglalkozni a független miniszterelnökünkkel, özvegyével és családja emlékezetével. Özvegy Batthyánynét, Zichy Antónia grófnőt nem említik a jeles 48-as hölgyek sorában. Gróf Batthyány Lajos volt fiumei kormányzó, országgyűlési képviselő és felsőházi tag, erőműalapító. Batthyány Lajos unokája a II. világháború után Polgárdiban koldusként élt és kegyelemkenyéren halt meg 1952-ben. Fia, Gyula gróf festőművész és felsőházi tag az AVH által fasiszta kollaboránsnak ítéltetett, fogait kiverve, volt inasa házában tengette életét 1959-ben bekövetkezett haláláig. Kastélyuk szovjet laktanya lett, széthordott tégláiból a „felszabadult nép új gazdáinak” házai épültek fel. Batthyány Gyula egyetlen, Bálint nevezetű fia, zászlósként szovjet hadifogságba esett. Két év múlva, Károlyi Mihályné közbenjárására a szovjet kormány kegyeskedett hazaengedni a „forradalmár Batthyány Lajos” ükunokáját. Őt 1956 után két évre ítélték, hamis vádak alapján. Majd 1962-ben „véletlenül” vonat alá lökték. Vele halt ki a Batthyány ház. Mi, ikerváriak, illetve a Honismereti Kör hálásak lehetünk Budapest főpolgármesterének, hogy meghallgatta és anyagilag is támogatta kérésünket a Batthyány-emlékszoba ügyében. E cselekedetével nagy szolgálatot tett a Batthyány-emlékezet és -kultusz ügyének, ugyanakkor sokat törlesztett a különböző kormányzataink és nemzetünk adósságaiból. Áldja meg az Isten további munkálkodását! Koszorús Ödön Emlékjelek Csékúton II. A Honismeret 2014. évi 4. számában volt olvasható az Emlékjelek Csékúton című írás, megemlékezés. Mivel ezeknek az emlékjeleknek száma azóta növekedett, bizonyára nem haszontalan beszámolni az újak létesítésének körülményeiről. Ajka Város Önkormányzata 2014 áprilisában a várost alkotó települések számára kiírt egy méltán helytörténetinek is mondható vetélkedőt, versenyt. Az apropót erre a megmozdulásra a 800 éves Ajka, 55 éve város jubileumok szolgáltatták. A kiírás azt tartalmazta, hogy a valaha önálló falvak írják meg és adják elő történelmük egy-egy jelentős eseményét, tekintettel az Ajka városához való kapcsolatra. Azt leírni, hogy e két falu lakosai mekkora lelkesedéssel kezdték el és vitték végig az eseményeket, hogy az előadott színdarabok és a hozzájuk kapcsolódó események milyen szerteágazóak voltak, mekkora tömegeket mozgattak, meghaladná e cikk terjedelmét. Tagadhatatlan, hogy a felajánlott pénzdíjak, melyeket közösségi célokra lehetett felhasználni, nagy csábítást jelentettek. Az előadásokat minden helyszínen helytörténeti emlékek kiállítása és a lakosság által prezentált vendéglátás kísérte. Az előkészületekhez a résztvevők egységes pénzügyi keretet kaptak a kiadások fedezésére. Az előadások avatott zsűri, Vándorfi László, a Pannon Várszínház igazgatója, Schwartz Béla polgármester, a falvakból delegált 1-1 fő, és természetesen az érdeklődők minden várakozást és elképzelést felülmúló tömegei előtt zajlottak. A települések képviselői az ajkai Művelődési Központban látványos körülmények között, a Veszprémi Pannon Várszínház művészei előadásába ágyazott díjkiosztón vehették át a zsűri által odaítélt díjakat (I. helyezés: Tósokberénd; II. helyezés: Ajkarendek; III. helyezés: Csékút). A helyezést el nem érők is egységesen jelentős pénzösszegben részesültek. 53