Honismeret, 2016 (44. évfolyam)

2016 / 5. szám - EMLÉKHELYEK - Varga György: Emlékjelek Csékúton II.

bankokat, amelyek jelentős kölcsönöket nyújtottak gróf Batthyány Elemérnek, a Magyar Lovar Egylet elnökének, az alagi lótelep megteremtőjének. 1916-ban a kölcsönök visszafizetését kérték a bankok. A Batthyány család a polgárdi kastélyába költözött át, mert áruba kellett bocsátani a teljes ikervári uradal­mat. A felújított, korszerűsített kastélyt sikerült a magyar állammal megvásároltatni és így nemzeti cé­lokra felhasználni. 1916-tól Tiszti Szanatórium, 1919-től 1936-ig Hadiárva Intézet lett. (Jelen pillanatban az Eszterházy Kulturális Központ Igazgatósága felügyelete alatt áll. Az épületet őriztetik és nagy tervekről hallha­tunk.) A XX. század kormányai nemigen kívántak foglalkozni a független miniszterelnökünkkel, özvegyé­vel és családja emlékezetével. Özvegy Batthyánynét, Zichy Antónia grófnőt nem említik a jeles 48-as hölgyek sorában. Gróf Batthyány Lajos volt fiumei kormányzó, országgyűlési képviselő és felsőházi tag, erőműalapító. Batthyány Lajos unokája a II. világháború után Polgárdiban koldusként élt és kegyelem­kenyéren halt meg 1952-ben. Fia, Gyula gróf festőművész és felsőházi tag az AVH által fasiszta kollaboránsnak ítéltetett, fogait kiverve, volt inasa házában tengette életét 1959-ben bekövetkezett haláláig. Kastélyuk szovjet laktanya lett, széthordott tégláiból a „felszabadult nép új gazdáinak” házai épültek fel. Batthyány Gyula egyetlen, Bálint nevezetű fia, zászlósként szovjet hadifogságba esett. Két év múl­va, Károlyi Mihályné közbenjárására a szovjet kormány kegyeskedett hazaengedni a „forradalmár Bat­thyány Lajos” ükunokáját. Őt 1956 után két évre ítélték, hamis vádak alapján. Majd 1962-ben „véletle­nül” vonat alá lökték. Vele halt ki a Batthyány ház. Mi, ikerváriak, illetve a Honismereti Kör hálásak lehetünk Budapest főpolgármesterének, hogy meghallgatta és anyagilag is támogatta kérésünket a Batthyány-emlékszoba ügyében. E cselekedetével nagy szolgálatot tett a Batthyány-emlékezet és -kultusz ügyének, ugyanakkor sokat törlesztett a külön­böző kormányzataink és nemzetünk adósságaiból. Áldja meg az Isten további munkálkodását! Koszorús Ödön Emlékjelek Csékúton II. A Honismeret 2014. évi 4. számában volt olvasható az Emlékjelek Csékúton című írás, megemléke­zés. Mivel ezeknek az emlékjeleknek száma azóta növekedett, bizonyára nem haszontalan beszámolni az újak létesítésének körülményeiről. Ajka Város Önkormányzata 2014 áprilisában a várost alkotó települések számára kiírt egy méltán helytörténetinek is mondható vetélkedőt, versenyt. Az apropót erre a megmozdulásra a 800 éves Ajka, 55 éve város jubileumok szolgáltatták. A kiírás azt tartalmazta, hogy a valaha önálló falvak írják meg és adják elő történelmük egy-egy je­lentős eseményét, tekintettel az Ajka városához való kapcsolatra. Azt leírni, hogy e két falu lakosai mekkora lelkesedéssel kezdték el és vitték végig az eseményeket, hogy az előadott színdarabok és a hozzájuk kapcsolódó események milyen szerteágazóak voltak, mekkora tömegeket mozgattak, megha­ladná e cikk terjedelmét. Tagadhatatlan, hogy a felajánlott pénzdíjak, melyeket közösségi célokra lehe­tett felhasználni, nagy csábítást jelentettek. Az előadásokat minden helyszínen helytörténeti emlékek kiállítása és a lakosság által prezentált vendéglátás kísérte. Az előkészületekhez a résztvevők egységes pénzügyi keretet kaptak a kiadások fe­dezésére. Az előadások avatott zsűri, Vándorfi László, a Pannon Várszínház igazgatója, Schwartz Béla polgármester, a falvakból delegált 1-1 fő, és természetesen az érdeklődők minden várakozást és elkép­zelést felülmúló tömegei előtt zajlottak. A települések képviselői az ajkai Művelődési Központban látványos körülmények között, a Veszp­rémi Pannon Várszínház művészei előadásába ágyazott díjkiosztón vehették át a zsűri által odaítélt dí­jakat (I. helyezés: Tósokberénd; II. helyezés: Ajkarendek; III. helyezés: Csékút). A helyezést el nem érők is egységesen jelentős pénzösszegben részesültek. 53

Next