Honismeret, 2017 (45. évfolyam)
2017 / 1. szám - KRÓNIKA - Gyivicsán Anna: Dr. Krupa András (Csanádalberti, 1934 - Békéscsaba, 2015) : Krupa András, a kutató és az ember
vű településekre bontott programmal éppen Békés megyében találkozhattunk. A program összeállítója és kivitelezője Krupa András volt, aki több kiadványban, cikkben is foglalkozott a tudomány népszerűsítésével (pl. Az ismeretterjesztés formái Békés megyében 1964, Néprajz és közművelődés, 1974); e témában a magyar és hazai szlovák napilapokban, folyóiratokban is publikált. Krupa András az 1960-as években megjelent megyei kulturális és tudományos folyóirat, a Békési Élet alapító tagja, egyik szerkesztője, majd főszerkesztője lett (1966-1990). E funkcióban jó iskola volt számára, hogy 1960-1965 között a Tiszatáj szerkesztőbizottsági tagja volt. A Békési Élet tanulmányokat közölt a Békés megyei értelmiségről, a magyar kultúráról, emellett azonban írt a nemzetiségi értelmiség irodalmi és művészeti tevékenységéről, alkotásairól. A Békési Élet ily módon jellegzetes és egyedülálló folyóiratot képviselt a megyei folyóiratok között. Krupa András a Békési Élet szerkesztése mellett aktív szerzője volt a szintén Békéscsabán megjelent irodalmi folyóiratnak, az Aurórának, de a hazai szlovák hetilapnak, helyi kiadványoknak és kalendáriumoknak is. Lapozgatva a Békési Élet repertóriumában, tartalma felidézi Csaplovics Jánosnak (Ján Caplovic) a magyarországi és a szlovák néprajz alapítójának szavait ,,Magyarország Európa kicsinyben", áttéve ,B Békés megye Európa kicsinyben", hiszen e lapokon feltárul előttünk a megye gazdag nemzetiségi kultúrája, annak múltja és jelene. Csak sajnálni tudjuk, hogy e folyóirat megszűnt. Krupa András elsők között fordult a békési közvéleményhez e folyóirat felújítása érdekében, de próbálkozása sikertelen maradt. Krupa András az 1970-es évek elején mint kutató, és mint tudományszervező és népszerűsítő átlépte Békés megye határait. Így többek között támogatta a Magyar Néprajzi Társaság Nemzetiségi Szakosztályának létrejöttét, alapító és hosszú éveken át elnöke a Magyarországi Szlovákok Szövetsége Honismereti és Néprajzi Szekciójának. Létrejöttekor Krupa András a szekció vezetésébe jeles magyar folkloristákat, néprajzosokat hívott meg; tagja volt pl. Borsai Ilona népzenekutató, aki tevékenyen részt vett az első magyarországi szlovák népdalkötet kiadásában, amely 1955-ben Vyletel’vták (Fölszállott a madár) címen jelent meg. E honismereti és néprajzi tevékenységen belül kezdte el Krupa András még az 1970-es években a magyarországi szlovák falvakban évenként és nyaranként a néprajzi táborok szervezését, s melyeknek évtizedeken keresztül szakmai vezetője is volt. Napjainkban e kollektív gyűjtések szintén intézményesültek, s a tudomány és a „kutatott”, feltárandó közösség, szerves és példás együttműködéssé váltak. 1975-ben Balassa Iván és Ortutay Gyula kezdeményezésére a Magyar Néprajzi Társaság Krupa Andrást bízta meg a Békéscsabai Nemzetközi Néprajzi Konferenciák szervezésével, melyek több mint húsz éven keresztül a nemzetiségi kultúrák, az interetnicitás példás fórumaiként működtek. Az első konferencián született meg a Magyarországon élő nemzetiségek mind a mai napig megjelenő anyanyelvi köteteinek az ötlete: A magyarországi nemzetiségek néprajza címen, melynek szlovák köteteit, Národopis Slovákov v Mad’arsku éveken keresztül Krupa András szerkesztette. Krupa András 1991-től a Békéscsabán létrehozott Szlovák Kutatóintézet tudományos főmunkatársa lett. Ebben az évtizedben láttak napvilágot összefoglaló munkái, melyek valamennyi szlovák nyelvsziget, illetve szlovákok lakta települések többségének szokásait, hagyományait mutatták be. E munkák közé tartozik a három kötetben megjelent Kalendárne obycaje - Kalendáris szokások több száz oldalon, s mely a magyar és a szlovákiai szokáskutatás számára is pótolhatatlan forrást jelent. E három kötet Krupa András kutatói erényére is rávilágít: Ortutay Gyula és Gunda Béla nyomán az adatközlő személyiségének fontosságát hangsúlyozza a tradicionális kultúra teremtésében és megőrzésében. A Szlovák Kutatóintézeten belül első nagyszabású kollektív munkája az 1996-ban két nyelven, szlovákul és magyarul megjelent A magyarországi szlovákok népi kultúrájának atlasza, 400 térképpel, s melynek elkészítésében a szakembereken kívül 30 szlovák szakos pedagógus is részt vett. Krupa András mint néprajzkutató részt vett a Nemzeti Alaptanterv nemzetiségi kultúrákra vonatkozó részeinek elkészítésében, melyek alapján íródtak meg a szlovák nemzetiségi iskolák honismereti tankönyvei. Amikor a 80 éves Krupa Andrást köszöntöttük, még sok-sok termékeny évet, további vitalitást kívántunk neki. Másképpen alakult azonban a sorsa. Néhány hónap elteltével örökre búcsút kellett vennünk tőle. Halálával nagy veszteség érte a magyarországi, a szlovákiai és magyarországi szlovák néprajztudományt és a honismereti mozgalmat, a tudományos népszerűsítést. Csak azzal vigasztalódhatunk, hogy egy teljes, befejezettnek tekinthető, sok-sok publikációban megörökített munkásságot hagyott ránk örökül, melyekkel tovább él munkatársai körében, s remélve, hogy az eljövendő generációkban is. Gyivicsán Anna 91