Honismeret, 2017 (45. évfolyam)

2017 / 4. szám - TERMÉS - Nevizánszky Gábor - Prohászka Péter: Bazin és környéke múltjának kutatója, Meissl Ferenc

cius 21-én.10­1 A leltárkönyvben a következő megjegyzés olvasható: „Meissl Ferenc bazini gyógyszerész ajándéka Szendrey J. közvetítésével.” A kerámiák közül azonban számos da­rabot az 1910-es években kidobtak, így ma már csupán egy kis szürkés, díszítés nélküli fazék, egy edény falrésze, valamint a bronz töredékek találhatóak meg a múzeum őskori gyűjteményében. Az Érem- és Régiségtár munkatársai ezután levélben fordultak Meisslhez, kérve a le­letek előkerülési körülményeinek bemutatását. A válasz áprilisban érkezett meg, amelyben a gyógyszerész részletesen foglakozott az előkerülési körülményekkel, sőt, egy térképet is mellékelt leveléhez a lelőhelyről: „Bazin, 1898. ápril 9. Teljes Czimed! Tárgybeli becses közleménye folytán van szerencsém a nagysenkviczi leletre vonatkozólag a következőket közölni: A lelet helye a Kiskárpátok lábánál keleti irányban mérve mintegy 8 kilométernyire Po­­zsony vármegye Nagysenkvicz község határában van; domború, kelet felé ereszkedő hullámos fensikon, melyben az ott folyó »Sisak« nevű patak irányára többé-kevésbé merőlegesen lefutó, a völgy lába felé egyenletesen mélyedő vízmosás látható. Ezen mélyedések sárgás barna, helyenkint halványabb helyenkint meg élénkebb színű agyagba (Thon) vannak vájva; a mélyedések pontjaiban réteges alakulás nem látható. Machota József a megjelölt területen közvetlen az ott húzódó vasút mellett téglagyárat épített s ezen gyárnak üzeméhez, részint agyag nyerése, részint planirozás és vízlevezetés czéljából több ilyen vízmosást áthányatott, mely munka közben több emberi és egy lócsont­vázra akadtak. E csontvázak a fű színe alatt 1.5-0,5 méter mélységben fekvő helyzetben találtattak. Az egyik ilyen csontváz a kezén a bronz sodort ékszer, a koponyája alatt pedig a beküldött ép edény hamuval megtöltve. A lócsontvázon vagy annak közelében használati - vagy ékszerek nem találtattak. A csontvázak helyzetében rendszer nincs, több észak-déli irányban több kelet-nyugati irányban van elhelyezve. Láttam sok csontváz-töredéket, sőt az egyik ároklejtőben egy koponyát, amelynek tarto­zékait a víz mosta ki és hordotta el, a telep földjében sok különféle edény-töredéket találni, ami arra mutat, hogy egykori emberi lakóhelyen vagyunk, amin különben a fensik fekvése is következtetni enged. A gyártelep tulajdonosa szíves kétséggel megígérte, hogy az egyes leletekről értesít, melyek­ről annak idejében bátor leszek értesítést küldeni. Kiváló tiszteletem nyilvánítása mellett Meissl Ferenc”11­ 10 Az ajándékozásról ugyanakkor az Archaeologiai Értesítő 1898. évfolyamában a Magyar Nemzeti Múzeum Régiségtárának negyedévi gyarapodását taglaló jelentésben a következő olvasható. Hampel József: A magyar n. múzeumi régiségtár gyarapodása az 1898. évi első negyedben. Archaeológiai Értesítő 18. (1898) 277.: „Őskori cserepek és bronzkarpereczek töredékeit, melyek Nagy-Lenkviczen (Pozsony m.) a téglagyár telkén csontvázas sírokból kerültek elő, küldött ajándékul dr. Szendrei János szíves közbenjárásával Meissl Ferencz bazini gyógyszerész." 11 Magyar Nemzeti Múzeum (Budapest) Érem- és Régiségtár 263/1898. 64

Next