Honismeret, 2018 (46. évfolyam)
2018 / 4. szám - TERMÉS - Novák László Ferenc: "Uton vagyok s nem vagy velem" : Petőfi Nagykőrösön
A vándorszíntársulat 1843 kora tavaszán Nagykőrösön is tartott előadást, így Petőfi Sándor ekkor már biztosan megfordulhatott a mezővárosban. Hogy Petőfi járt más alkalommal is Nagykőrösön, néhány közvetett és közvetlen bizonyíték utal rá. Petrovics Sándor 1841. március elején Pápáról jöttében, útközben Komáromban Jókai Mórhoz látogatott. Innen szüleihez utazott Dunavecsére, majd onnan fel Pestre. Vecséről szekéren indult rokonaihoz, Orlai Petries Somához Cegléden át Szarvasra, onnan pedig Mezőberénybe. Ceglédről minden bizonnyal Nagykőrösre vette útját, mert innen haladhatott tovább a Pestről kiágazó, a Tiszakécske és Tiszainoka közötti réven át haladó országúton Szarvason át Mezőberénybe. Hogy a költő valóban járt Nagykőrösön, egy verse tanúsítja, amelyet 1848. május utolján írt, amikor - minden bizonnyal Kecskeméten át Szabadszállásra utazott követválasztásra. Annak oka nem ismeretes, hogy miért éppen Nagykőrösön keresztül utazott, azonban azt részben a közlekedési viszonyok magyarázhatják (ekkor már közlekedett a vonat Pest és Szolnok között, amelynek fontos állomása Cegléd), másrészt rokoni kapcsolatai miatt is Kecskemét felé vehette útját. Petőfi Sándor Szendrey Júliával 1847. szeptember 8-án kötött házasságot. 1848 nyárelőn már áldott állapotban volt (Zoltán fiukat 1848. december 15-én szülte meg Debrecenben), s bizonyára ezért sem tudott férjével tartani - a később viharosnak bizonyult - országgyűlési követválasztásra a Kiskunságba, Szabadszállásra.9 . Székelyné Körösi Ilona szíves tájékoztatatását megköszönöm. Itt szükséges említést tenni arról, hogy a Petőfiemlékhelyek között Nagykőrös nem szerepel. Lásd Asztalos István-Ratzky Rita (szerk.) i. m. 1996. Arany János Nagyszalontáról Nagykőrösre utaztában 1851. november legelején ezen az útvonalon közlekedett szekéren. Lásd Zuh Imre: Arany János Nagykőrösre kerülése. In: Az Alföld vonzásában. Tanulmányok a 60 esztendős Novák László Ferenc tiszteletére (szerk. Ujváry Zoltán). Az Arany János Múzeum Közleményei - Acta Musei de János Arany nominati XII. Nagykőrös-Debrecen, 2007. 311-316. 8 Kossuth Lajos népes küldöttséggel Jókai Mór társaságában 1848. szeptember 24-én érkezett vonaton Ceglédre, ahol megtartotta lelkesítő beszédét, majd innen toborzó körútját folytatva lovas kocsin utazott át Nagykőrösre, onnan pedig Kecskemétre (Novák László Ferenc: Kossuth Lajos szerepe a nemzeti véderő szervezésében és mozgósításában a Három Városban. Az Arany János Társaság Évkönyve XXIII. Nagykőrös, 1999. 71-80. Érdekességként említhető meg, hogy Ferenc József osztrák császár 1852-ben szintén Ceglédről kocsizott Nagykőrösön keresztül Kecskemétre, s a ma az Arany János Múzeumnak helyet adó kaszárnyában (itt toborozták 1848 őszén a 13. Hunyadi és a 16. Károlyi honvéd huszárezredeket) tartott pihenőt. (Novák László Ferenc: Ferenc József Habsburg császár 1852. évi látogatása Nagykőrösön. In: Kutatások Pest Megyében (szerk. Korkes Zsuzsa). Tudományos Konferencia III. Pest Megyei Múzeumi Füzetek Új sorozat 6. Szentendre, 2001. 286-290.). Az országgyűlési választásra Szabadszálláson 1848. június 15-én került sor. Petőfit megbuktatták a követválasztáson. Tóth Sándor: Szabadszállás. In: Petőfi emlékhelyek a Kárpát-medencében (szerk. Asztalos István- Ratzky Rita). Kiskőrös, 1996. 207-208. Arany János is hasonlóképpen járt, a nagyváradi vármegyei jelölttel szemben buktatták meg június 26-án. Erről levelében számolt be barátjának, Petőfinek, aki szintén írt neki válaszlevelében az ő választási kudarcáról. Novák László Ferenc: Arany János Nagykőrösön. Honismeret XLV. évf. 2017/2. szám. [8-21.] 9.