Honismeret, 2018 (46. évfolyam)

2018 / 4. szám - TERMÉS - Novák László Ferenc: "Uton vagyok s nem vagy velem" : Petőfi Nagykőrösön

Ő sem igen beszél; s ha szól, száját Szidalomra nyitja, Hogy a vármegye a betyárokat Már mind kipusztítja; Még mikor a világ ezeké volt, Ha nem csordult, cseppent, De ezek híjával a kereset Egészen megcsökkent. [...] És amilyen ez a csárda, Olyan a vidéke, Körülötte a homokbuckáknak Se’ hossza se’ vége. A meztelen homokban alig teng Egy-két gyalog bodza, Mely fekete gyümölcsét nyaranként Kedvetlenül hozza. A harangszó a távoli falakból Meghalni jár ide, S az eltévedt madár körülnéz csak S odább megy izibe. Még a nap sem süt itt úgy, mint máshol; Bágyadtabb sugára, Mintha szánakozva tekintene Az árva csárdára. A csárdától vagy száz lépésnyire, Kopár dombtetőn fent, Senki által meg nem látogatva, Áll egy régi kőszent, Ennek is valaki egy kopott tarisznyát Akasztott nyakába, Mintha mondta volna: menj isten hírével, Mit állsz itt hiába!” - írta Petőfi az 1847 januárjában, Pesten költött versében.14­ 14 A verssel kapcsolatban a kritikai kiadásban Kerényi Ferenc a következőket írja: „emlékeztetünk arra, hogy Petőfi legjelentősebb természetverseit (Az Alföld, A Tisza, Kis-Kunság) hasonlóképpen Pesten és nem konkrét tájélmény hatása alatt írta. A csárda romjai ebből a szempontból nem tipikus, inkább kivételes eset. Kétségtelen viszont, hogy a megírás indítékát nem ismerjük, s hogy létezett olyan, versből eredt hagyomány is, mely szerint a címadó csárdában írta volna költeményeit Petőfi.” „Magyarázatok (II. 811.) »csárda a nagykőrös-tetétleni út mentén«. Novák László a címadásra (hasonló értelemben) helyi hagyományt is közölt: »A Kocsér-Törtel-j Nagy- Kőrös hármas határ mellett épült fel az egyik [ti. Kaparó csárda] (Kutyakaparónak nevezik, s egyes feltételezések szerint Petőfi Sándor itt írta Kutyakaparó című költeményét). (A Három város. Bp. 1986. 364.)” Petőfi Sándor összes művei 5. kötet. Petőfi Sándor összes költeményei (1847). Kritikai kiadás. Sajtó alá rendezte Kerényi Ferenc. Akadémiai Kiadó, Budapest, 2008. 304-305.

Next