Honismeret, 2018 (46. évfolyam)

2018 / 4. szám - TERMÉS - Novák László Ferenc: "Uton vagyok s nem vagy velem" : Petőfi Nagykőrösön

mielőbb jelenjenek meg” - szólt a hatósági hirdetmény 1857. április 5-én.21 Valójában, hogy melyik kaparási csárdáról esik szó, nem derül ki a hatósági közleményből, de minden bi­zonnyal a tetétleni alsó kutyakaparó csárdánál történt a rablás, s ezért kerülhetett a nagy­kőrösi szolgabíróság elé a dolog. Ha Cegléden történt volna a bűncselekmény, akkor azt az ügyet a ceglédi, nem pedig a nagykőrösi járási szolgabíróság tárgyalta volna, abból kifo­lyólag, hogy Tetétlen Nagykőrös mezővároshoz tartozott, annak pusztai határát képezte. Arany János nagykőrösi gimnáziumi tanársága idején két alkalommal - 1852-ben és 1855-ben - járt tanártásaival Tetétlen-pusztán, Inárcsi Farkas Elek körösi földbirokos meg­hívásának eleget téve. A Nagykőrösről vezető, s a Törteli útból Kocsér felé kiágazó út a Kutyakaparó csárda mellett vezet Tetetlenre, azaz a költő láthatta a csárdát, netán meg is fordult benne. Amennyiben Petőfi Sándor erről a csárdáról írt volna költeményt, az bizo­nyára nem kerülte volna el Arany János figyelmét, de a többi tanártársakét sem, hiszen köztudottnak kellett volna lenni számukra is, hogy a jeles költő, Petőfi Sándor járt ott, vagy arról a csárdáról emlékezett meg költeményében.22 Arany János Tetétlen-pusztán járva három verset írt. Tetétleni halom címmel a honfog­laló Árpád vezér hagyománya ihlette meg a Nagy-Pengyom halom láttán, valamint az öreg pásztor ragadta meg figyelmét, Marci bácsi, akiről a Vén Gulyás és a Vén gulyás temetése című verseit költötte. Petőfi és Nagykőrös kapcsolatának utómozzanatai is vannak. Minden bizonnyal a csa­lád egyik tagjának iskoláztatása révén a református főgimnázium könyvtárába került az 1930-as években Nagy Pál leányának, Nagy Zsuzsikának irodalmi hagyatéka, amely Petőfi Sándor Zsuzsikához, Farkaskaland, Így ni..., Lopott ló című verseit tartalmazza.23 A Petőfi Összes Művei 1951-es kritikai kiadása szerint a kéziratok elvesztek: „Zsuzsikához (Ne hozd, ne hozd azt a bort, kisleány!) 1844 tavaszán Petőfi Dunavecsén Nagy Pálnál lakott, minthogy a szülői házban nem volt megfelelő szoba számára. Ezt a versét, valamint az Éjjel [...] és a másik Zsuzsikához c. versét [...] is házigazdája leányához, Nagy Zsuzsikához írta. Mindkét Zsuzsikához c. vers eredeti kézirata az ő hagyatékából került később a nagykőrösi Arany János-gimnázium könyvtárába. A gimnázium igazgatóságától nyert felvilágosítás szerint a kéziratok a második világháború idején eltűntek.” Hasonló megállapítást tesz a kritikai kia­dás a Farkaskaland („Eredeti kézirata megvolt a nagykőrösi Arany János-gimnázium könyv­tárában. A gimnázium igazgatóságának közlése szerint a második világháború óta a kézirat nem került elő.”), és a Lopott ló („Kézirata megvolt a nagykőrösi Arany János-gimnázium könyvtárában. A gimnázium igazgatóságának értesítése szerint a második világháború alatt a kéziratnak nyoma veszett.”) című versekről. Az így ni... című versről nem történik emlí­tés a kritikai kiadásban.24 Az eltűntnek hitt kéziratok azonban előkerültek, az Arany János Múzeum Irodalomtörténeti Gyűjteményének felbecsülhetetlen értékű autográf darabjai.25 21 MNL PML NkV Hirdetések Jkve 1857-1859. 22 A tetétlen-kocséri határszél csárdája napjainkban is őrzi Petőfi emlékét. Az egykori csárda, kocsma falán elhelyezett márványtábla emlékezteti az arra utazókat, hogy Petőfi Sándor ott járt, s idézi fel a Kutyakaparó című vers sorait. 23 Novák i. m. 1978. 325. 24 Petőfi i. m. 1951. Első kötet 1842-1846. 381-382, 388-389. 25 A szovjet Vörös Hadsereg 1944. november elején szállta meg Nagykőröst. A főhadiszállás, valamint a hadikórház a gimnázium épületében volt. Ekkor jelentős pusztulás érte a gimnázium könyvtárát, szertárait, azonban az irodalmi kincsnek számító Petőfi-kéziratokat valaki megmenekítette, jóllehet az Arany-kéziratok nem tűntek el. A kéziratok felkutatásában, illetve előkerítésében - vagy talán megőrzésében - dr. Törös László gimnáziumi magyartanárnak tulajdoníthatunk elévülhetetlen érdemeket. Neki is köszönhető, hogy az Arany János születésének 140. és halálának 75. évfordulója tiszteletére készült, a gimnázium épületében 1957-ben megnyitott Arany János Emlékmúzeum kiállításában helyet kaphattak a Petőfi-autográfiák is.

Next