Honismeret, 2019 (47. évfolyam)

2019 / 1. szám - KRÓNIKA - Miss Nándor: Elhunyt Vöő Imre, Szigetszentmiklós helytörténésze

folyóiratig. A Miklósi Újságot nem is igazán lehet elképzelni az ő írásai nélkül. Egészen élete végéig publikált a lapban, kivétel nélkül minden hónapban jelent meg írása. Kutatásait újságcikkek mellett honismereti, néprajzi pályázatokon is publikálta. Pályá­zati anyagból született Az egyletek működése Szigetszentmiklóson című könyve, de pályá­zatra készült a Kozmai krónika is, amely kitelepítésének történetét mondja el, és amelyet csak 1990-ben vethetett papírra. Tudását kiállítások formájában is megosztotta az érdeklődőkkel, több mint félszáz idő­szaki tárlatot rendezett be a legkülönbözőbb helyszíneken. A református templom átadá­sára például a falu egyházának történetét bemutató kiállítást készített, amely aztán évekig megtekinthető volt a templom tornyában. Legutóbb 2016 októberében láthatta a gyüleke­zet, a templomépítés 25. évfordulója alkalmából. Részt vett Szigetszentmiklós pezsgő kulturális életében, alapító tagja volt a Városi Kó­rusnak, amelynek próbáin és fellépésein nyugdíjasan, betegen is részt vett. Orgonistája volt a Baptista Gyülekezetnek, a templom pincéjében saját szorgalmából egy kis helytörténe­ti kiállítást is berendezett. Sokrétű tevékenysége nyomot hagyott a városon. Támogatta a Kossuth-emléktábla elhelyezését, Szigetszentmiklós címerének megtervezésében is részt vett, de aktív támogatója volt a Szent István-dombormű és a Hősök Emlékműve II. világ­­háborús kiegészítésének is. A Csepel Autógyárban töltött évei után igazgatója volt a Hely­­történeti Gyűjteménynek, és éveken át munkatársa volt a Városi Könyvtár és Közösségi Háznak. Munkája, kutatásai nem korlátozódtak Szigetszentmiklósra. A Csepel-sziget több tele­pülésén is szeretettel gondolnak az ő nevére, bábáskodott Szigethalom helytörténeti gyűj­teményének létrejötténél, de Tököl, Szigetújfalu, és még Csepel helytörténeti kiállításainak létrehozásában is segített. Példamutató munkáját számos díjjal jutalmazták. 1980-ban a Magyar Néprajzi Társaság Ortutay-emlékérmét kapta meg, 1995-ben Szigetszentmiklós Város Pro Urbe díjjal tüntette ki, 1997-ben pedig Pest Megye Önkormányzatától megkapta a Közművelődési Díjat. 1979-ben vágta át Ádám Jenő a nemzeti színű szalagot az ő munkásságának dedikált emlékházban, amelynek létrehozása, megalapítása, berendezése Vöő Imre érdeme. Zenei érdeklődésének okán jutott el a 70-es évek elején az idős Ádám Jenőhöz, akinek Moszkva téri lakására mintegy hat éven keresztül rendszeresen eljárt, és a professzor úrral szoros baráti köteléket alakított ki. Noha Ádám Jenő gyerekkora óta nem élt Szigetszentmiklóson, büszke volt származására, és ő maga is szerette volna, ha életműve szülőfalujába kerül. Imre bácsi mindent megtett ezért. Lehetősége nyílt arra, hogy javasolja a magánkézen levő szülői ház megvásárlását, felújítását, és eljárt a hivatalokban az emlékházzá nyilvánítás ügyében. Ő maga tervezte meg és rendezte be az emlékházat, kivívva ezzel a professzor úr elismerését is. Imre bácsi elhivatottsága, kitartása példamutató lehet mindannyiunk számára. Hivata­losan nem gyakorolhatta azt a hivatást, amit szíve diktált, amatőr helytörténész lett. Élete fő műve a ma is működő, gazdag kiállításokkal és szerteágazó tárgyi anyaggal rendelkező szigetszentmiklósi Helytörténeti Gyűjtemény és az Ádám Jenő Emlékház. Halála óriási veszteség Szigetszentmiklósnak, valamint a történettudománynak, a nép­rajztudománynak és a régészetnek egyaránt. Miss Nándor

Next