Honismeret, 2019 (47. évfolyam)
2019 / 2. szám - ISKOLA ÉS HONISMERET - Forróné Virág Zsuzsa: Az V. Országos Hon- és Népismeret Konferencia: Esztergom 2018. október 26–28.
I ------------------------------------------------------- - ------------------------------------------------------ Az V. Országos Hon- és Népismeret Konferencia (Esztergom 2018. október 26—28.) „Aki az erdő fáitól, a szikláktól, a zuhogó patakoktól és a vándorló felhőktől kéri kölcsön a gondolatokat, az nem fogy ki soha belőlük.” (Mikszáth Kálmán) Az V. Országos Hon- és Népismereti Konferencia a Honismereti Szövetség és a Péczeli József Komárom-Esztergom Megyei Honismereti Egyesület közös szervezésében került megrendezésre Esztergomban. A konferencia célja az volt, hogy a hon- és népismeret-helytörténet tanórai tanításának, és a tanórán, valamint iskolán kívüli szervezésének a honismereti mozgalomban kialakult szakmai-módszertani tapasztalatait, ismeretanyagát átadja, s ezt a munkát sajátos eszközeinkkel segítse. Konferenciánk célcsoportja: azok az egyetemi hallgatók, akik a pedagógus pályát választották és elhivatottan készülnek arra, hogy leendő munkahelyük „lámpásai” legyenek. A résztvevők a Debreceni Tudományegyetem, az Eszterházy Károly Egyetem, a Miskolci Tudományegyetem, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem, a Széchenyi István Egyetem Apáczai Kar, a Pécsi Tudományegyetem, a Szegedi Tudományegyetem, Ungvári Nemzeti Egyetem hallgatói közül kerültek ki. A konferencia témája volt: a honismereti táborok, tanulmányi kirándulások, erdei iskolák szervezésének módszertani kérdései. A megnyitóra és a résztvevők köszöntésére a Pázmány Péter Katolikus Egyetem BTK, Vitéz János Tanárképző Központ dísztermében került sor. A résztvevőket Romanek Etelka, Esztergom Város polgármestere, dr. Major Balázs, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem BTK helyettes dékánja, Forróné Virág Zsuzsa, a Pécze- 28 Harangi László (2000): A non-formális felnőttoktatás helyszínei és aktorai. In Harangi László-Podány Sarolta: Felnőttképzés a közművelődésben. MMI, Budapest, 14-15. és 30. pl. 220 tanfolyamot bonyolított le.28 A társaságon kívül is működtek népfőiskolai szövetségek: Magyar Népfőiskolai Collegium, Magyar Népfőiskolai Kamara, KÁLÓT Népfőiskolai Szövetség, Örökség Népfőiskolai Szövetség. Ezeknek a szövetségeknek népfőiskolai egyesületek lehettek a tagjaik. A népfőiskolák hazánkban tehát civil gyökerű, egyesületi, alapítványi hátterű működési formát feltételeztek. A bevezetőben leírtak szerint a 2017- ben elfogadott kulturális törvény módosítása mára az intézményi formát is lehetővé teszi, elsődlegesen felnőttoktatási tevékenységet jelölve meg feladatául, ugyanakkor a helyi és a nemzeti értékek bemutatása is a közművelődésre hárul a jogszabály szerint, így a népfőiskolák, betöltve a hazánkban kialakult szerepüket, valóban egyszerre segíthetik az élethoszszig tartó tanulás és a honismeret eszméjét. Horváth Zoltán