Honismeret, 2019 (47. évfolyam)

2019 / 1. szám - SORSKÉRDÉSEK - Kováts Dániel: Széphalom öröksége és az ifjúság : Gondolatok A Magyar Nyelv Múzeuma 10. születésnapján

Széphalom öröksége és az ifjúság Gondolatok A Magyar Nyelv Múzeuma 10. születésnapján­ ­. 2018. április 23-án ünnepeltük a széphalmi Magyar Nyelv Múzeuma tizedik születésnap­ját, s a jubileumi koferencián anyanyelvünk, nyelvhasználatunk mai állapotát és jövendő lehetőségeit vizsgáltuk. Meggyőződésem, hogy a magyar nyelv jövőjének az ifjúság az igazi letéteményese. Minden nemzedéknek van felelőssége a nyelvhasználat, a beszédmód ala­kításában, de a legifjabbaké formálható, formálandó úgy, hogy az örökség minél kevésbé csorbuljon, hogy a friss elemek szervesen beépülhessenek a hagyományos formákba, ki­fejezéskincsbe. A nyelvtudósok egy része óv ugyan a nyelv „természetes” alakulásába való beavatkozástól, belőlem azonban a tanárember szól, akinek hivatása az anyanyelvi nevelés. Nemcsak a reménység él bennem, hogy ez a megszentelt hely és ez a tízéves intézmény a nyelvállapot gyarapításának szolgálatára képes tanulóifjúságunk körében, hanem a bi­zonyosság is, hiszen a Széphalommal kapcsolatos - itt megidézendő - történelmi tapasztalataink meggyőző­déssé formálhatják a reményt. 2.145 évvel ezelőtt nyitották meg a Kazinczy dolgo­zószobájának helyén emelt, Ybl Miklós, illetve Szkal­­nitzky Antal által tervezett klasszicizáló emlékcsarnok kapuját a nagyközönség előtt, s keresni kezdték a mód­ját, hogy az a parkkal és a benne rendbe tett sírokkal együtt látogatott kultuszhellyé nemesedjen. Az emlék­hely akkori birtokosa, a Magyar Tudományos Akadé­mia azon kezdett fáradozni, hogy legalább a két közeli iskolavárosból szervesen kösse Kazinczyhoz és Szép­halomhoz az ifjúságot. Beöthy Zsolt előterjesztésére az Akadémia I. osztálya azt javasolta 1887 tavaszán, hogy évente 10 aranyat fordítsanak a sárospataki református főiskola akadémiai (tehát teológiai és jogi) tagozatán egy Kazinczy életét és munkáit vizsgáló pályatétel ju­talmazására, és 5-5 arannyal ismerjék el a sárospataki református és a sátoraljaújhelyi piarista gimnáziumnak egy, a magyar irodalmi tanulmányokban kitűnt diák­ját. Ezt 1890-ben a sárospataki állami tanítóképző ifjú­sága számára fölajánlott további 5 arany jutalommal egészítették ki. A sátoraljaújhelyi hetilap így adott hírt a kezdeményezésről: „A Kazinczy-jutalom fölött egyik évben az újhelyi, másik évben a sárospataki tanári kar fog határozni. A jutalmakat a mauzó­leumban fogják kiosztani a nyerteseknek alkalmi ünnepség kíséretében.” Az 1887-88-as tanévben megrendezték a zempléni ifjúság első széphalmi zarándokútját. A síron elhelyezett virágokkal tartották ébren a kultuszt, amelynek indokoltságára, értelmére annak idején Petőfi és Kölcsey emlékeztetett már. Az emlékcsarnok előtt megemlékezéssel, szavalatokkal, énekkari számokkal idézték meg Kazinczy szellemiségét. Sárospataki diáké­veiről szólva Móricz Zsigmond elmondta: „A Kazinczy házához kivittek bennünket Szépha­lomra, s ez egy életre elhatározó befolyást gyakorolt rám.” Ő 1896. május 14-én mint ötödikes A Magyar Nyelv Múzeuma Kazinczy Ferenc síremléke felől (Szigeti Sándor felvétele)

Next