Honismeret, 2019 (47. évfolyam)
2019 / 1. szám - SORSKÉRDÉSEK - Kováts Dániel: Széphalom öröksége és az ifjúság : Gondolatok A Magyar Nyelv Múzeuma 10. születésnapján
s hosszú éveken át igen sikeresen munkálkodó kulturális egyesület Kazinczy nevével alakult 1898-ban, Sátoraljaújhelyen pedig 1902 és 1944 között a Zemplén Vármegyei Kazinczy Kör volt a motorja a város és a megye szellemi életének. E sikeres előzményeknek az ösztönző hatása motiválta a kezdeményezőket abban, hogy 1985-ben megalakítsák a Kazinczy Ferenc Társaságot, amely rendezvényeivel, kiadványaival 33 éve meghatározó erővel vállal szerepet a régió kulturális életében, a honismereti hagyományápolásban és a Kazinczy-örökség gondozásában. 4. Az évek során Széphalom hazánk leglátogatottabb irodalmi emlékhelye lett, nem véletlen, hogy itt indult mozgalom anyanyelvünk múzeumának létrehozására. Ez az egyedülálló intézmény ugyan nem az ország, illetve a Kárpát-medence földrajzi középpontjában áll, hanem a mai országhatárt tekintve - a peremvidéken, mégis azt mondhatjuk: érthető és indokolt, hogy itt, Kazinczy telkén emelték falait. Itt, a nyelvhatáron, a leginkább veszélyeztetett felvidéki, kárpátaljai, partiumi végek találkozási pontján áll mint erődítmény és mint otthon. Széphalom Kazinczy idejében is távol esett a Habsburg-birodalom, illetve benne Magyarország kulturális központjaitól, mégis szellemi centrummá magasodhatott, mert neves lakója be tudta fogadni Európa szellemi áramlatait, és mert kezdeményezéseivel össze tudta kötni itt álló szerény hajlékából alkotótársait a magyarság ébredező gócaival, Kassával, Kolozsvárral, Pesttel, Pozsonnyal, Győrrel, Pannonhalmával, Debrecennel, Marosvásárhellyel, hazánk íróival, irodalompártolóival. Érthető, hogy a Nemzeti Örökség Intézete történelmi emlékhellyé avatta Széphalmot. Kazinczynak köszönhetjük, hogy a széphalmi kultuszhelyből szellemi otthon teremthető, és hogy ennek ösztönző légkörét A Magyar Nyelv Múzeuma határozhatja meg. A mai születésnapon indokoltan jelenthetjük ki, hogy az első évtized beváltotta az alapítók reményeit: a múzeum új mozgásokat indított az anyanyelvi ismeretterjesztésben, s a Petőfi Irodalmi Múzeum kebelében elismert eleme lett a hazai kulturális intézményhálózatnak. A megbecsülés nemcsak vonzó kiállításainak, egyedi kulturális rendezvényeinek, tartalmas kiadványainak köszönhető, hanem főként az ifjúságot célzó sokszínű kínálatának, tehát annak a felismerésnek, hogy anyanyelvünk jövőjéért akkor teszi a legtöbbet, ha az ifjú nemzedékeket vonzza magához. Akik gyakrabban ellátogatnak e falak közé, óvodás gyermekekkel találkozhatnak, akikhez mesékkel, mondókákkal, játékokkal közelítik itt nyelvi értékeinket. Iskolai csoportok vetélkedésének lehetnek tanúi, amelynek során a diákok szókincsük, nyelvtani tudatosságuk, kifejezésbeli kreativitásuk szintjéről tehetnek bizonyságot; anyanyelvi játékokban vagy szavalóversenyben mérhetik össze erejüket, esetleg a Betűvetők szépíró versenyébe kapcsolódhatnak be. Családokkal találkozhatnak, amint megállnak egy-egy nyelvemlék másolata előtt a régi írásformát betűzgetve, vagy épp azt latolgatják, mi lehet egy tájszó értelme, esetleg arról vitáznak, hol beszélnek a legszebben magyarul, vagy játékosan megoldják a Nyelviesen - Kalandozások a nyelv körül és a Beszélő helynevek című tárlatokhoz kapcsolódó feladatokat. Igen gazdag az ifjúságnak szánt kínálat, indokolt és örvendetes tehát, hogy a széphalmi múzeumnak ítélték 2015-ben a múzeumpedagógiai nívódíjat. 5. Abból indultam ki, hogy ifjúságunkon, a mindenkori ifjakon múlik a magyar nyelv jövője. Lányainkat és fiainkat azonban mi, szülők, nevelők indítjuk el útjukon, s ha tudjuk, milyen hatásokkal kell számolniuk, felkészíthetjük őket nemcsak a túlélésre, hanem a gyarapodásra is. Tapasztaljuk már, hogy a megállíthatatlan globalizáció a felületi sokszínűséget hirdeti a mély gyökerű helyi és nemzeti hagyomány lekicsinylésével. Miközben a magatartásmodelleket, az életmódot egyneművé teszi, a nyelvhasználatban szaporítja az idegenszerűségeket. Rombolja a családi közösséget, s ezzel a nemzedékek közötti ta