Honismeret, 2019 (47. évfolyam)
2019 / 3. szám - TERMÉS - Holmár Zoltán: Nyíregyháza története
A város gazdasági, kulturális és demográfiai fejlődése az 1960-as évektől folyamatos. Megindult az iparosítás, nőtt a lakosság száma, lakótelepek épültek. Nyíregyháza iskolavárossá vált, megindult az oktatás a hittudományi, a tanárképző, a mezőgazdasági és az egészségügyi főiskolán. Ma a 115 ezres lélekszámot meghaladó megyei jogú város gazdag programokat kínáló közművelődési és sportintézményekkel, közgyűjteményekkel, múzeummal, múzeumfaluval, állatparkkal, a festői szépségű Sóstóval, magas színvonalú művészeti élettel büszkélkedhet. A Benczúr téren emelkedő neoklasszicista stílust idéző monumentális épület, az 1925- ben épült Jósa András Múzeum, mely nevét a híres tudósról és polihisztorról kapta. A 2008 tavaszára belülről megújult múzeumban Nyíregyháza és a megye emlékeinek gazdag tárházát találjuk. Az állandó kiállítások - régészeti, néprajzi, képzőművészeti, trezorterem az újfehértói aranykincsekkel - mellett értékes időszaki kiállításokban gyönyörködhetnek a látogatók. Néhány lépésnyire a nyíregyházi születésű festőnek, Benczúr Gyulának mészkőből faragott szobra látható, mely Galántai Fekete Géza alkotása 1942-ből. Mögötte egy csobogó talapzatán, a fák rejtekében Kisfaludi Strobl Zsigmond híres, Vénusz születése című szobra áll. A szobor érdekessége, hogy az eredeti a kaliforniai Santa Barbarában található, mely az 1929-es barcelonai világkiállításon aranyérmet kapott. Hű másolatát a művész ajándékozta a városnak. A tér közepén nemrég újították fel az eredetileg 1925-ben épült kecses pavilon épületét, ahol korábban zenés nyári cukrászda, majd sörkert üzemelt. A Benczúr térrel szemközt található a Bessenyei tér, ahol Mária Terézia testőrének, az író és filozófus Bessenyei Györgynek (1747-1811) Kallós Ede által készített neobarokk stílusú bronzszobra áll, amely a város első köztéri szobra volt. Idilli környezetben találjuk az Alpár Ignác által tervezett, 1894-ben épült, eklektikus stílusú Móricz Zsigmond Színházat. Külső homlokzatát Moliére, Szigligeti és Shakespeare domborművei díszítik. A színház szervezi minden év augusztusának végén az ország egyik legnagyobb összművészeti fesztiválját, a VIDOR Fesztivált. A színházzal szemben Váci Mihály (ifj. Szabó István, 1976), kissé délebbre Krúdy Gyula (Varga Imre, 2003) szobrai állítanak emléket a város szülötteinek. A Széchenyi utcán elindulva az Iskola utca irányába a Luther téri evangélikus templom barokk stílusú műemlék épületéhez juthatunk el. Az 1753-ban betelepített tirpákok II. József türelmi rendeletének köszönhetően kezdték el építeni kőtemplomukat. Tervezője az olasz Giuseppe Április volt, s 1786-ban szentelték fel a régi város legmagasabb pontján. A templom jelentős szerepet tölt be Nyíregyháza zenei életében, orgona- és kórushangversenyek színhelye. Az épület homlokzatán harangjáték emlékeztet az idő múlására. A templom mellett található a két épületből álló ún. Luther-ház, mely egykor az evangélikus egyház bérpalotája volt. Az épület 1928-ban Kotsis István tervezőmunkája alapján épült fel, s abban az időben a város legmodernebb bérházának számított. Pár lépésre a Luther-háztól, a Szent István u. 8. sz. alatti ház falán emléktábla hirdeti, hogy e helyen állt a neves író, újságíró Krúdy Gyula szülőháza, aki 1878-ban született. Ebben az utcában található a Nyíregyházi Evangélikus Kossuth Lajos Gimnázium, mely a megye legrégebben alapított ilyen intézménye. 1806-ban hozta létre az evangélikus egyház, 1861-től gimnázium. Diákja volt többek között Krúdy Gyula író, Kabay János vegyész-kutató és Gádor Béla író, újságíró is. A Széchenyi utca és Iskola utca találkozásánál átkelve az úttesten az Országzászló térhez, valamint az azzal szomszédos Kálvin térhez jutunk el. A Kálvin tér hangsúlyos épülete, a romantikus stílusú református templom 1873-1882 között épült. A Kálvin tér folytatása az Országzászló tér, ahol az Antall József néhai miniszterelnök által 1991-ben felavatott, a második világháború áldozatainak és mártírjainak emlékművét találjuk. A tér déli részén