Honismeret, 2019 (47. évfolyam)

2019 / 3. szám - TERMÉS - Holmár Zoltán: Nyíregyháza története

a huszároknak 1997-ben emelt. A magyar huszár bronz lovas szobor kelti fel a figyelmet. A huszárok 1869-től részesei a város életének, ekkor költözött be ugyanis a magyar királyi hadsereg egy huszárezred osztálya a város laktanyájába, 1891-ben pedig felépült egy tel­jes huszárezred befogadására alkalmas kaszárnya. A huszárok a II. világháborúig fontos szerepet játszottak a város gazdasági és társadalmi életében. A térrel szemközti oldalon található a Szabolcs Takarékpénztár szecessziós stílusú műemlék épülete, melyet Kőrössy Albert tervei alapján építettek 1911-ben. A tér mellett helyezkedik el a városképet megha­tározó jelentőségű szecessziós saroképület, az egykori Nyírvíz-palota, mely 1912 és 1914 között épült. A Széchenyi utcára néző tető oromzatán „ősfoglalkozásokat” jelképező két mozaik látható: az egyik a halászatot-vadászatot, a másik a földművelést szimbolizálja. Az épület lépcsőházának díszes ablakait, a lift, a függőfolyosó lengőajtóinak maratott üvegeit, valamint a homlokzat csodálatos díszítését Róth Miksa neves, nemzetközileg is elismert üvegműves készítette. Az utat a Zrínyi Ilona utcán foly­tatva két szép épület, az 1928-ban épült neobarokk katolikus bérpalota és az egykori római katolikus plébá­nia tűnik szemünkbe. Közöttük Bor­­bás Tibor három fürdőző bronzle­ány díszkútja, a Három grácia vonja magára a figyelmet. Az utca középső részén emelkedő szecessziós palota 1912-ben épült az Általános Hitel­bank részére, ma azonban a város házasságkötő termének ad helyet. Aki már járt itt, bizonyára nem felejti el e kis utca hangulatát és színes ka­­valkádját. Tavasztól őszig a sok-sok virág és díszcserje mediterrán han­gulatot áraszt, a bronzlányok szob­ránál utcai zenészek muzsikájában gyönyörködhetnek a járókelők. A Nyírvíz-palota Ezt követően sétánkat a város fő­ terén, a Kossuth téren folytatjuk. En­nek díszburkolata a bolygókat megformáló kilenc kör alakú mozaikkal a Naprendszert jelképezi. A tér legmeghatározóbb épülete a Benkó Károly tervezte Városháza. Az árká­dos bejáratú, reneszánsz hangulatú, eklektikus épület földszinti traktusa 1842-ban, míg az emelet 1872-ben épült. Az épület díszterme adott helyet a hírhedt „tiszaeszlári per”-nek, megfordult benne Eötvös Károly, Mikszáth Kálmán, vendégszobája lakója volt Móricz Zsigmond. A térre néző erkély felett, a homlokzat két szélén egy-egy Justitia-szobor lát­ható. A tér közepén emelkedik Kossuth Lajos emlékműve, melyet 1912-ben Bethlen Gyula készített. A szobor hátsó oldalán egy törött ágyúcsövön egy madár látható, s alattuk a dá­tum: 1848. Öreg gesztenyefák árnyékában áll az 1974-ben állított Örökváltság-emlékoszlop, bal oldalán a kétkedő, jobb oldalán a bizakodó, kemény parasztarcokkal­­ „Nyíregyháza városa többé földesúri juss és hatalom alá nem tartozik.” A tér folytatása a Hubert József tervei szerint 1912-ben épült Takarékpalota eklektikus épülete, melynek védett műemléki pénztártermét festett, színes üvegű kupola borítja. Vele

Next