Honismeret, 2019 (47. évfolyam)
2019 / 3. szám - TERMÉS - Bene János: Múzeumok és kiállítóhelyek Szabolcs-Szatmár-Beregben
meg, aki a múzeum megalapításától, 1868. december 1-től 50 éven át, élete végéig volt hűséges őre, gondozója, gyarapítója múzeumának. A néprajzi gyűjteményt az utód, Kiss Lajos (1881-1965) hozta létre, aki elsők között kapott Kossuth-díjat 1948-ban. Kiss Lajos nevéhez fűződik a gyűjtemények bővítése, az 1930-as évek elejétől az ő szervezésében működött a Sóstói művésztelep, s az itt alkotók egy-egy munkája gazdagította a múzeumot. Kiss Lajos teremtette meg a Nyírség néprajzi kutatását is. Neki köszönhetően látható az egykori nyíregyházi céhek emlékanyaga. Az 1950-es évektől számíthatjuk a történeti, a képző- és iparművészeti, numizmatikai, irodalomtörténeti gyűjtemények szám- és értékbeli növekedését vagy létrejöttét. Az 1926-ban neoklasszicista stílusban, eredetileg Pénzügyigazgatóságnak épített múzeum a nagyszabású belső felújítás után 2008 nyarán nyitotta ki újra kapuit. Állandó kiállításai között régészeti és néprajzi tárlatok láthatók, a múzeumalapító emlékszobája és a nyíregyházi születésű festőfejedelem, Benczúr Gyula munkásságát bemutató kiállítások mellett. Kiemelkedő értéket és látványosságot képvisel a múzeum régészeti és numizmatikai aranykincseit bemutató trezorterem, valamint a katonanóta refrénjében („Messze van a nyíregyházi kaszárnya”) is megörökített híres nyíregyházi huszárlaktanya és a városban szolgálatot teljesített huszárok, gyalogosok, tüzérek emlékeit felsorakoztató katonatörténeti tárlat is. A felújítási munkákhoz hasonlóan, szintén pályázati pénzből 2015. január 22-én adták át a múzeum új részében 160 négyzetméteren a tantárgyraktárat, melynek helyiségeiben óvodás és iskolás csoportok számára modern foglalkoztató tereket alakítottunk ki, s azok mellett a múzeum történeti és képzőművészeti gyűjteményeinek a megye és a város életéhez sok szállal kapcsolódó tárgyait mutatjuk be, valamint itt kapott helyet a város szülötte, Krúdy Gyula író emlékkiállítása is. Nyíregyháza másik fontos múzeumi létesítménye az 1970-ben alapított, s 1979-ben megnyitott, hazánk második legnagyobb szabadtéri néprajzi múzeuma, a Sóstói Múzeumfalu. Kedveltségét annak is köszönheti, hogy egy egységes keretbe, egy „múzeumi falu” szerkezetébe foglalva mutatja be e terület változatos, sokszínű népi építészetét és lakáskultúráját. A közel 10 hektár területen öt néprajzi tájegység (Szatmár, Rétköz, Nyírség, Nyíri Mezőség és Bereg) lakó- és gazdasági épületei mellett olyan „kuriózumok” is sorakoznak, mint a Nyíregyháza környéki bokortanyákból átszállított tirpák porta, a fejfákkal „benépesített” temető vagy a falu végén meghúzódó cigánykunyhók együttese. Az orsó formájú faluközpontban közösségi épületek találhatók: a kézművesműhelyek, az iskola, a tűzoltószertár, a harangtorony, a templom, a szárazmalom, a húsbolt alkalomszerűen, a szatócsbolt, s a kocsma eredeti funkciójának megfelelően a múzeum nyitvatartási ideje alatt működik is. A paplak és a két magtár különféle rendezvények, fogadások ideá lis helyszíne. A múzeumfalu A nyíregyházi Jósa András Múzeum őrzi a megye néprajzi tájegy-