Honismeret, 2019 (47. évfolyam)

2019 / 3. szám - TERMÉS - Kührner Éva: A Bessenyei Társaság és Nyíregyháza

hagyományos értékőrző programokkal, a Bessenyei-örökség ápolásával kívánta szervezni életét. Folytatódtak a háború előtt megszokott estek, tervek születtek emléktáblák elhe­lyezéséről (pl. Krúdy Gyula szülőházán). A 8 szakosztállyal felálló társaság legjelentősebb eseménye Bessenyei György születésének 200. évfordulója körül zajlott, melynek ünne­pi előadója Ortutay Gyula, vallás- és közoktatásügyi miniszter volt. Fontos tettük volt a 1946-1952 között munkás-paraszt fiatalok számára létesített Bessenyei Képzőművészeti Szabadiskola (népfőiskola). A megújult szellemiségű társaság működése azonban rövide­sen ellehetetlenült. Az utolsó, 1949. december 20-án tartott közgyűlés jegyzőkönyve sze­rint: „...a Bessenyei Kör csaknem két év óta semmiféle anyagi támogatásban nem részesül és így működését folytatni képtelen...”* Aztán eltelt 40 év, a kényszerű hallgatás évtizedei. Bessenyei szelleme továbbra is itt élt a városban. 1972-ben a Tanárképző Főiskola felvette nevét. Ez egy nagyobb jubileumi rendezvény része volt, és egyben egy új Bessenyei-reneszánsz kezdte is, amely a Bessenyei Társaság újjáalakulásában jutott csúcsra. Az eseményre 1987 őszén került sor, amikor a Bessenyei György Tanárképző Főiskola Irodalomtudományi Tanszékének munkatársai: Bánszki István, Csorba Sándor, Katona Béla és Pál György hozzáláttak a szervezéshez. A társaság céljai között ott találjuk a Bessenyei szellemi örökségének ápolását, életművének feldolgozását, kiadását, a műveltség, a felvilágosodott gondolkodás, az irodalmi, művészeti és tudományos ismeretek terjesztését, Nyíregyháza és a megye szellemi arculatának for­málását és társasági kiadványok megjelentetését. Nem akarták és értelmetlen is lett volna azonban felvállalni az időközben létrejött új kulturális intézmények feladatait. Munkájukat a hivatalos állami intézmények mellett és velük együttműködve kívánták végezni. Megnyerték ügyüknek a Hazafias Népfront me­gyei bizottságát, a Móricz Zsigmond Megyei és Városi Könyvtárat, valamint a megye és a város szellemi életének prominens képviselőit, akik fontosnak tartották a település szelle­mi életének pezsdítését. Ez az együttműködés ma is jellemzi a társaságot, hiszen számos intézménnyel és civil szervezetettel áll szoros munkakapcsolatban. Az 1987. október 16-án tartott alakuló ülésen Bánszki Istvánt választották meg elnökké. Ezzel új korszak kezdődött a társaság életében. Az alapítók elképzeléseihez hűen, de az ezredforduló és a XXI. század kihívásainak megfelelően folytatják tovább a munkát. Ma már nincsenek szakosztályok, az elnökség és a tagság létszáma alacsonyabb lett, de vala­mennyien a kultúra, a honismeret iránt érdeklődő polgárok. A társaság székhelye a főisko­la - ma már Nyíregyházi Egyetem -, havi összejöveteleinek helyszíne pedig az Evangélikus Kossuth Lajos Gimnázium és a Móricz Zsigmond Megyei Könyvtár. Az 1987-1989-es években igen mozgalmas társasági élet folyt. Nagy rendezvények, szá­mos kiadvány jellemezte ezt az időszakot. A rendszerváltást követően a kialakult új piaci, gazdasági helyzetben azonban nagyot fordult a világ. Egyre fogytak a támogatók, egyre nehézkesebbé vált a kiadványok megjelentetése. Szóba sem jöhetett Bessenyei összes művé­nek kritikai kiadása. Csak stencilezett formában tudott megjelenni a Társasági Füzetek is a főiskola támogatásával. Eltűnt megyénk életéből számos Bessenyei nevét viselő intézmény és szervezet - így okafogyottá vált a nevét viselő intézmények találkozója. A szigorúbb munkahelyi környezet miatt szinte lehetetlenné vált a tagok részvétele a Bessenyei-em­­léknapon vagy­­héten. A Bessenyei műveltségi verseny vagy­­pályázat leginkább az iskolás korosztály számára elérhető. 8­ 8 Bánszki 1989. 176.

Next