Honismeret, 2019 (47. évfolyam)
2019 / 1. szám - EMLÉKHELYEK - Vasné Tóth Kornélia: Kossuth 1849. évi kápolnai imája : Tévhitek és a valóság
meg, így a csatatér is az ő kezükön maradt, a halottak temetését is ők intézték, Kossuthot nem is engedték volna oda a csatatérre. A szöveg hitelessége tehát több oldalról is megcáfolható. Mindenesetre, amíg valós írója nem leplezte le önnön szerzőségét, a közvélemény és a történeti munkák egy része hiteles Kossuth-szövegként kezelte. Ma már tudjuk, hogy az imát Roboz István (1828-1916) egykori pápai diák, jogász, publicista, 1848-49-ben Noszlopy Gáspárnak, Somogy vármegye kormánybiztosának a titkára írta Ádándon, Csapody Pál földbirtokos kastélyában, miután március 2-án Kossuth Hírlapjában olvasta a csata leírását (legalábbis ő ezt állította). Mi ebből az igazság, mi deríthető ki Roboz István személyéről? 1828-ban született Kötésén és 1916-ban halt meg Kaposvárott. Királyi tanácsos, megyebizottsági tag, tiszti főügyész, költő, író és újságíró, lapszerkesztő. A középiskolát a Pápai Református Kollégiumban végezte, ahol Petőfi Sándor és Jókai Már a tanulótársai voltak. 1848-ban fejezte be a jogot. 1848 tavaszán megírta a Pápán és Veszprém megye más településein történt forradalmi eseményeket.8 1848-49-ben lett Noszlopy Gáspár kormánybiztos titkára Somogyban. Az 1850-es években aktív munkatársa volt a Pesti Naplónak, a Hölgyfutárnak és a többi fővárosi lapnak. 1856-ban a kaposvári törvényszéknél vizsgálóbíró, utóbb az alkotmányos életben a megye tiszti főjegyzője lett.1866-ban jelent meg először az általa alapított Somogy című politikai hetilap, amelynek szerkesztője is volt. Emellett szerkesztette a Zala-Somogyi Közlönyt 1862-1865-ig, a Kaposvári Képes Naptárt 1863-66-ra és a Somogyi Képes Naptárt 1863-66-ra. Költeményei, levelei, elbeszélései, rajzai s egyéb cikkei hírlapokban, folyóiratokban és évkönyvekben jelentek meg.10 Önálló művei közt említendő a Pécsi sugárszálak (költemények, Pécs, 1852), a Balaton szerelme (rege, Pest, 1856), a Virágok albuma 1867-re (Kaposvár, 1866), A billikomból (Nagykanizsa, 1878). A Somogy vármegyei Berzsenyi Irodalmi Társaság elnöke volt. Az irodalomban és közügyekben tanúsított munkájáért 1879-ben a Ferenc József-rend lovagkeresztjével, 1887-ben pedig királyi tanácsossággal tüntették ki. Budapesten hunyt el 1916. április 11-én, sírja Kaposváron a keleti temetőben van.11 Haláláról a Pesti Napló is tudósított.12 Iratait a Magyar Nemzeti Levéltár Somogy Megyei Levéltára 13 őrzi. 5 Uo. 13. 6 Valódi írója, Roboz István azt állította, hogy a szöveget elküldte Kossuthnak is, aki nem tiltakozott a szerzőség ellen. Uo. 15. 7 Szabó Lajos, H.: Naplók, versek, levelek a szabadságharc korából. Jókai Mór Városi Könyvtár, Pápa, 1998.146. 8 Szabó Lajos i. m. 139. 9 Roboz István. In Új magyar irodalmi lexikon P-Zs. Főszerk.: Péter László. Akadémiai Kiadó, Bp., 2000. 1867. 10 Roboz István, https://www.arcanum.hu/hu/online-kiadvanyok/Lexikonok-magyar-irok-elete-es-munkaiszinnyei-jozsef-7891B/r-A2FE9/roboz-istvan-A505E/ 11 Roboz István, http://somogy.hu/eletrajzok/roboz-istvan.html 12 Napi hírek. Elhunyt lapszerkesztő. Pesti Napló 1916. április 12., 8. Itt is megemlékeznek a Kossuth imájáról, mint Roboz legismertebb művét említik. 13 A Somogy Megyei Levéltárban Roboz István iratait a XIV. 16. fond tartalmazza.