Honismeret, 2019 (47. évfolyam)

2019 / 1. szám - EMLÉKHELYEK - Vasné Tóth Kornélia: Kossuth 1849. évi kápolnai imája : Tévhitek és a valóság

3« E kultikus helyhez és ese­ményhez, Kossuth imájához kapcsolódóan számos szöveges és képi dokumentumot bemu­tattam. Az ima népszerűségét sokféle változata, a magyar mel­lett idegen nyelvű fordításai, ter­jesztése is bizonyítja. Bár írója, Roboz István elárulta kilétét, a részleteket tekintve az erről szó­ló híradások, saját megvallásai kritikával szemlélhetők. Az álta­la tanúként megnevezett hat em­berből öt már nem élt 1880-ban, amikor először felfedte a kelet­kezés történetét, tehát ők már nem igazolhatták állításait.44 A fiktív ima keletkezését, szö­vegváltozatait, képi ábrázolása­it, terjedését nyomon követve megállapíthatjuk, hogy hitelte­­lensége ellenére az 1848-49-es szabadságharc idején és a bukás után is egyfajta tömegigényt elégített ki, a mai napig nagy szerepe van a Kossuth-kultusz fenntartásában, a szabadság­­harc emlékezete ápolásában, csata - és tágabb értelemben az leróva a kegyeletet a kápolnai A kápolnai 1848/49-es emlékművek (Képeslap, OSZK, Plakát- és Kisnyomtatványtár) egész szabadságharc­­ elesett hősei előtt. Vasné Tóth Kornélia 44 Wesselényi Miklós 1850-ben, Csapody Pál 1859-ben, Kemény Zsigmond 1875-ben, Tallián Gábor 1878-ban meghalt. Kazay Miklós adatai nem ismertek. A Viczay gróf néven szóba jöhető személyek is meghaltak 1880-ra. Hermann Róbert i. m. 17.

Next