Honismeret, 2019 (47. évfolyam)
2019 / 4. szám - ÉVFORDULÓK - Debreczeni-Droppán Béla: Humboldt-emlékmű a Magyar Nemzeti Múzeum kertjében
Humboldt-emlékmű a Magyar Nemzeti Múzeum kertjében A világ hamarosan valaha élt egyik legnagyobb természettudósának, Alexander von Humboltnak ünnepli születése 250. évfordulóját, így lesz talán ez hazánkban is a tiszteletére rendezendő konferenciákon, emléküléseken. Ezen írás azonban egy javaslat is arra nézvést, hogy lokális (koszorúzási) pontja is lehetne e kerek évforduló megünneplésének a pesti Múzeumkertben. A Magyar Nemzeti Múzeum parkjának északkeleti szegletében ugyanis áll egy egyszerű kőemlék, már jórészt olvashatatlan latin felirattal, melyen azonban Alexander von Humboldt neve még kivehető Washington elnökével egyetemben, akinek vezetékneve a felirat első sorát adja. Az első látásra sokaknak talapzatnak tűnő kő ezért róla kapta a nevét: Washington-kő. Pedig, ha a kőre vésett szöveg terjedelmét nézzük, akkor inkább Humboldt nevét kellene viselnie, hiszen míg az első amerikai elnök neve alatt három sor szerepel, addig a nagy természettudósnak tizenegy sort szentelt az állíttató Kubinyi Ferenc. Az emlékkövet tehát felsőkubini és nagyolaszi Kubinyi Ferenc (1796-1874) jeles reformkori politikusunknak köszönhetjük, aki már az első reformországgyűlésen ott volt mint a távollévők követe, majd 1835-től már Nógrád vármegye választott követeként vett részt a diéta munkájában. A következő egy évben sok jelentős felszólalás köthető a nevéhez: többek között ő tett javaslatot az országgyűlésnek a Nemzeti Múzeum új (ma is álló) hajléka számára szükséges 500 000 Ft-os összeg megajánlására. Miután ezt az indítványt a követek 1836-ban elfogadták, a következő évben el is kezdődhetett a nagy építkezés és mire az befejeződött, Kubinyi Ferenc öccse, Ágoston vezette az intézményt. Az 1840-es évek elejétől halálukig szinte semmi olyan nem történt a magyar tudományos közéletben, amelyben e testvérpár ne vett volna részt. A két Kubinyi például fontos szerepet vállalt a Magyar Természettudományi Társulat megalapításában csakúgy, mint a Magyarhoni Földtani Társulat és az Országos Régészeti és Embertani Társulat létrehozásában. Előbbinek az alakuló ülését a videfalvi Kubinyi-kastélyban tartották és a geológusok e szervezetének Ferenc egy ideig elnöke is volt. Emellett még paleontológusként, azaz az őslénytan kiváló szakértőjeként, valamint régészként is számon tartja őt a tudománytörténet, hiszen példának okáért a magyar ősrégészeti kutatás az ő kisterenyei ásatásával kezdődött. Munkásságának elismeréséül az Akadémia 1841-ben levelező, 1858-ban tiszteleti tagjává választotta. AZ EMLÉKÁLLÍTÓ Kubinyi Ferenc, Franz Eybl litográfiája, 1843 (Magyar Nemzeti Múzeum, Történelmi Képcsarnok)