Honismeret, 2019 (47. évfolyam)

2019 / 1. szám - KÖZ-GYŰJTEMÉNYEK - Novák László Ferenc: Arany János nagykőrösi múzeuma

re. Az értékes leletek az akkor még csak városinak nevezett múzeumba kerültek (köztük például a gótikus, reneszánsz kályhacsempék, vaseszközlelet).12 A Magyar Nemzeti Múzeum látta el a körösi múzeum régészeti felügyeletét. Ezen hatás­körben végeztek muzeológusi munkát, így a honfoglalás korát vizsgáló jeles kutató, Dienes István, aki a Feketén, az ötvenes években épített laktanya helyén a régészeti leletmentését is végezte. Honfoglaló harcos tarsolylemezét és derékövének ezüst vereteit tárta fel.13 A nyársapáti régészeti kutatásban Balanyi Béla is részt vett, s nagy tapasztalatra tett szert. Mint széles körű érdeklődésű, amatőr régész, az ötvenes-hatvanas években ő végzett kutatást Nagykőrös határában, feltárva a középkori települések templomromjait (Csipvár, Felső- és Középgágány, Ludas, Szerhalom, Gurmanhalom, Boldogasszonyhalom, Nyárkútrét, Gát).14 Nyársapát és Pótharaszt puszták 1950 utáni közigazgatási átszervezések során elkerültek Nagykőröstől. Nyársapát önálló községgé alakult 1954-ben, Pótharasztot Csévharaszt falu határához csatolták. Pótharaszton középkori leletre bukkantak szőlőtelepítés alkalmával 1965-ben, ezért az illetékes Magyar Nemzeti Múzeum régésze, Parádi Nándor végzett ott leletmentő ásatást. Pénzekkel keltezett XIII. századi ékszereket és sarlóleletet tárt fel, ame­lyek a Nemzeti Múzeum gyűjteményébe kerültek.15 A végleges helyére jutott múzeum mostoha körülmények között volt. A lerombolt ménte­lepi istálló és a Ceglédi út mellett álló legénységi szárnyépület, valamint a kaszárnyaud­var helyén tátongó térséget a focisták vették birtokba. Gyakorlatilag a múzeumnak helyet adó főépület mint pusztába kiáltó szó, magányosan, elhagyatva állt a kaszárnya szélén. A múzeum gazdag gyűjteményi anyaga szűk helyiségekben zsúfolódott, még a folyosón is lakásban álltak a tárgyak. Muzeológus hiányában szakszerű tárgykezelés nem történ. Ennek ellenére a múzeum gyűjteményei gyarapodtak, köszönhetően a múzeum vezetőjé­nek. Különösen értékes néprajzi-népművészeti anyag került a múzeumba V. Faragó Esz­ter néhai óvónő és műgyűjtő gazdag gyűjteményének megvásárlásával az 1950-es években (többek között a mezővárosi népművészet csodálatos emlékei: festett, vésett díszű népi bútorok, évszámos mángorlók, guzsalyok, rokkák, borotvatokok, cserépedények). A XVII­­XIX. században megszerveződött nagykőrösi céhek tárgyi anyaga különös értékét képezi a múzeum történeti néprajzi gyűjteményének. Egyes mesterségek műhelyanyaga is a gyűjte­ménybe került (kovács, bognár, kékfestő, asztalos, takács).16 A néprajzi gyűjtemény szakfelügyeletét a Néprajzi Múzeum látta el. Ifj. Kodolányi János végezte a tárgyak nyilvántartásba vételét, leltározását. A numizmatikai gyűjtemény alapját képezte Dezső Kázmér adománya, de a későbbi ása­tások során jelentős XVI. századi dénárlelet is a gyűjteménybe került. A múzeumok sorsában lényeges változás következett be 1962-ben. Létrejöttek a megyei múzeumi szervezetek. A Pest Megyei Tanács felügyelete és fenntartásában megalakult a Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága, s a már Arany János Múzeumnak nevezett intéz­mény és az emlékmúzeumi egység megyei irányítás alá került. Az egykori huszárkaszárnya területét telekkönyvileg szétdarabolták. A megyei tulajdonba került múzeumépületet levá­lasztották, s a műemlékvédelmi törvényt figyelmen kívül hagyva, egy tízméteres teleksávra szorították a múzeumot. 12 Benkő Elek 1980. 13 Dienes István 1960. 14 Balanyi Béla 1989. Novák László 2008. 19. 15 Köszönöm dr. Fodor István c. főigazgató úr szíves tájékoztatását. Parádi Nándor 1975. 119-161.; Parádi Nándor 1976. 171-182. 16 Novák László 1982. 75-76,200.; Novák László 1994. 208, 582-586.

Next