Honismeret, 2019 (47. évfolyam)
2019 / 4. szám - KÖNYVESPOLC - Blankó Miklós: A bánki hang szótárra „átültetve”
N 5/57 •Ecc ■Jíz gyár Nyelvstratégiai Kutatócsoport (Inter Kultúra-, Nyelv- és Médiakutató Központ), hogy Beke József 1991-es Bánk bán szótárának második, átdolgozott kiadását (a továbbiakban rövidítve: BBSz.2). A Bánk bánt érdemes újra és újra levenni a polcról, és „leporolva” újra értelmezni - hiszen mindig időszerű marad. Egy ilyen olvasói felfedezésben segítheti a befogadót a dráma szókincsét feldolgozó Bánk bán szótár. Beke József kecskeméti nyugalmazott magyartanár huszonnyolc éve szerkesztette meg a Bánk bán szótárt (1991). Az írói szótárak hazai előzményei ekkor már több mint száz évre nyúltak vissza. Arany János Toldiját Lehr Albert középiskolai tanár 1880-ban látta el magyarázatokkal. A Toldi-szótár viszont csak száz évvel később, Pásztor Emil munkájaként született meg (1986). A Toldiszótárt Petőfi Sándor, Juhász Gyula, Balassi Bálint, Csokonai Vitéz Mihály, Zrínyi Miklós és Radnóti Miklós költői szókincsét feldolgozó szótárak követték, majd e sort egészítette ki a legnagyobb terjedelmű (háromkötetes) Arany-szótár, a nagy költőnk születésének 200. évfordulójára - szintén az Anyanyelvápolók Szövetségének gondozásában. A fentiek közül a Bánk bán szótár mellett a Zrínyi-, a Radnóti- és az Arany-szótár is Beke József munkája. Talán nem túlzás azt mondani, hogy Beke József a nagy magyar íróiszótár-készítő. Arra, hogy mi egyáltalán az írói szótár célja, a szerző így válaszol: „[az írói szótár feladata, hogy] sajátos eszközeivel közelebb hozza sokat vitatott nagy nemzeti drámánkat a kései olvasókhoz, nézőkhöz, a művet elemeire, szavakra bontva segítse a régies kifejezésmód megértését, s egyben adatokat szolgáltasson a dráma szókincséről” (17). A második kiadás szükségességét egyrészt az adta, hogy beszerezhetetlenné váltak az első kiadás példányai. Másrészt az, hogy Beke József elvégezhette a kívánt javításokat, egyes helyeken pedig bővebb, a dráma egészére kitekintő szóértelmezéseket és több idézetet találhatunk. A két kiadás szerkesztésében jelentős technikai különbség van: az első kiadás még cédulázással, míg a második gépi megoldással készült. Megtörtént a kötet anyagának a helyesírás jelenlegi szabályaihoz való igazítása is (30-31). A szótár korpuszát az Orosz László által sajtó alá rendezett kritikai kiadás adja (1983). Összesen 2900 címszót tartalmaz, amelyből 395 (azaz a címszavak 13%-a) nem szerepel A magyar nyelv értelmező kéziszótárában (21), ezek, mondhatni, kikoptak a nyelvünkből, így valóban értelmezési segítségre szorulnak. Más szavaknál viszont a megértést a sok jelentésváltozat nehezíti. Erre egy példát emelek ki: a köntös címszónál a hét előforduláshoz öt jelentésváltozat társul. köntös ~ Köntös 7 m /6~i/ *1 (rég, vál) ’kabátszerű felsőruha’ Hogy álla ottan Endre, hátul egyj / szegletben ... ’s te Ránk / a’ köntösét rántád, hogy előbbre mennyen P 2:175; ...nekünk pedig nincs egyj jó köntösünk, / mellyben magát az ember egyj becses / Véd-szent előtt mutathatná meg a / templomban T 3:210 // Oh / a’ Nemzet! - a’ hány Fő, szint’annyi Ész. / Kényes Becsülete, mint a Köntöse (hss, gúny) P 1:136; *2 (átv) ’ruházat mint a vallási hovatartozás jele’: ne mennyetek haza / tehát, ’s vegyétek fel magatokra a’ / Töredelmeseknek köntösét, ha ez vétek... (gúny) P a Bleneknek 2:56 Vö. töredelmes *3 (átv) ’ruházat mint a nemzeti hovatartozás jele’ [P] nem gonoszságért gyűlöl, hanem / azért, mivel Más más köntöst visel B 2:308 *4 (átv. ritk) ’amely gondolat megfogalmazása, formája’, Saját Eszünket, ’s Akaratunkat, a’ / legostobább köntösben is annyira / BEKE JÓZSEF BÁNK BÁNK SZÓTÁR O Katona Jáz tornánk bán című drámájának lokáslete