Honismeret, 2019 (47. évfolyam)
2019 / 5. szám - ISKOLA ÉS HONISMERET - Szőnyegi Hajnalka: A hely, ahol élünk : Bevezetés a helyismeret forrásaiba Székesfehérváron
elején kezdődött sajtófigyeléssel és a korabeli lexikonok anyagának kigyűjtésével. Ezt a munkát továbbra is folytatjuk, de próbálunk megfelelni napjaink kihívásainak is. Honlapot működtetünk, vetélkedőket szervezünk, bővítjük a Fejér megyei életrajzi lexikont és sorolhatnánk tovább sokirányú munkáinkat. A következő két szakköri foglalkozáson, júliusban és augusztusban, a Frim Jakab Szakosított Otthon fiataljai is részt vettek. A csoport munkatársai első alkalommal Székesfehérvár, a második foglalkozáson Fejér megye nevezetességeit mutatták be vetítéssel a Fejér megyei gyűjtemény képeslapjainak felhasználásával. A rendezvények során látogatóink a képeslapok alapján készült társasjátékainkkal is megismerkedtek, és képeslapok másolataiból albumokat állíthattak össze maguknak. A szeptemberi, negyedik foglakozáson előadás hangzott el a székesfehérvári fotózás történetéről, a helyi fényképészek munkásságáról. A résztvevők a könyvtár Fotótárával ismerkedhettek meg. Októberben két helyi amatőr fotós tartott vetítést saját, Székesfehérvárról készült fotóiból. Novemberi foglalkozásunkon a jó plakát ismérveiről hangzott el előadás, valamint plakátgyűjteményünk bemutatására is sor került. A több mint ötezer darabos gyűjtemény digitalizálása megkezdődött, az eredményeket bemutattuk a jelenlévőknek. Decemberben Egy hely, ahol gyűjtik a szórólapokat címmel hangzott el előadás, melyből kiderült, hogy miért hasznosak a helytörténeti kutatás során a kisnyomtatványok. A Film Otthon fiataljai készültek erre az alkalomra, mindennapjaik során különböző intézményekben gyűjtöttek kisnyomtatványokat, amelyek egy részét a gyűjteményünknek ajándékozták, a megmaradókból egy mozaikot állítottak össze. Januárban a székesfehérvári nyomdatörténetről hangzott el egy rendkívül színes, részletes előadás. A nyomdák és a helyismereti gyűjtemény kapcsolatát a köteles példányok jelentik - jelentenék. Ez a szolgáltatás hosszú évtizedeken keresztül jól működött, de napjainkban elenyésző azoknak a nyomdáknak a száma, amelyek köteles példányt szolgáltatnak, pedig a könyvtárak nemcsak gyűjtik, hanem rendszerezik, szolgáltatják is a hozzájuk beérkező anyagokat. A programon ezt a munkát is megismerhette a hallgatóság. Februárban a leggyakrabban használt helyismereti kötetek bemutatása után két helyi szerzővel és a helytörténeti könyvek kiadásával is foglalkozó Sárbogárdi Múzeum Egyesület képviselőjével találkozhattak, beszélgethettek az érdeklődők. Márciusban sokszínű, változatos rendezvényt szerveztünk, ízelítőt láthattak a vendégek a már digitalizált helyi lapjainkból, szemelvényeket hallhattak az 1920-as évek helyi lapjaiból. Az egyik előadónk két napilap tartalomelemzésére is vállalkozott. Beszélgetésre hívtuk a Fejér Megyei Hírlap, a Nyolcezer.hu városi online hírportál és a Ráckeresztúri Hírmondó egy-egy munkatársát. Áprilisban a helyi személyiségekről információkat tartalmazó adatbázisainkat mutattuk be, valamint az interneten található további forrásokra hívtuk fel a figyelmet. Májusi programunkkal a levéltári, könyvtári forrásokat kiegészítő személyes történelem, a visszaemlékezések fontosságát szerettük volna hangsúlyozni. Előadás keretében az Ikarus Székesfehérvári Gyárának történetével, gyártmányaival, jeles személyiségeinek munkásságával a gyár volt főmérnöke ismertette meg a közönséget. A program értékeléseként elmondhatjuk, hogy rendezvényeinken olyan könyvtárhasználók is részt vettek, akik korábban nem jártak részlegünkben. Örömünkre szolgált, hogy gyakori látogatóink számára is sikerült újdonságokkal szolgálnunk. Többen csak az őket különösen érdeklő foglalkozásokra jöttek el. Voltak, akik csak a fotótörténeti előadásokon, vagy a plakátok bemutatásán vettek részt. A Frim Jakab Szakosított Otthon fiataljai négy