Honismeret, 2019 (47. évfolyam)

2019 / 5. szám - TERMÉS - Lukács László: Árkádos házak a Káli-medencében

. A külső megjelenés szempontjából leghatásosabbak a barokk stílus befo­lyását tükröző árkádos tornácok. Ezek elsősorban a nemesi, honorációi réteg lakóházain, egyházi vagy uradalmi eredetű, főként szabad kéményes épü­leteken jelentek meg a XIX. század első harmadában. A legtöbb árkádos tor­nácot Balatonhenyén és Kővágóörsön találjuk. Balatonhenyéből ismerjük a tornác egyik korai említését, Márton Gábor méhészeti könyvéből, 1816-ból: „Balaton Henyében az Oskola Mester a’ Méheit a' tornátzban tartja...” Az ár­kádos tornác két formája található meg a Káli-medencében: az oszlopos tornác, kosáríves árkádsorral, mellvéddel és a pillér nélküli tornác, kosáríves árkádsor­ral, mellvéddel. E tornácoknál az árkád­sor anyaga kő, a födém leggyakrabban kő- vagy téglaboltozat. Kővágóörsön a lerombolt Tobak- vagy Vicispán-házon mindkét árkádos tornácforma megfigyelhető. Az L alakú épület utcai szárnyához pillér nélküli tornác, kosáríves árkádsor­ral, mellvéddel, udvari szárnyához oszlopos tornác, kosáríves árkádsorral, mellvéddel tarto­zik. A ház udvari szárnya későbbi hozzáépítés eredménye. Az utcai szárnyon 8, az udvarin Vakolatdíszes homlokzat a kővágóörsi Kernács-kúrián 18­21-ből (Somogyi Győző rajza) A kővágóörsi Tobak- vagy Vicispán-ház (Tóth Kálmán felvétele, 1936, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, Népi Építészeti Archívum) --------------------------------------------------- 79 ------------------------------------------------------------------------------­

Next