Honismeret, 2019 (47. évfolyam)
2019 / 5. szám - TERMÉS - Sztyahula László: A Palásti Szent György Plébánia egyházi közigazgatásának története. 1.
A Palásti Szent György Plébánia egyházi közigazgatásának története ELŐZMÉNYEK Szent István trónra lépéséről és királlyá koronázásáról több helyen olvashatunk. Nevéhez fűződik a magyar egyház megszervezése, a püspökségek alapítása, a bencés apátságok és monostorok létesítése, valamint a keresztény műveltség kezdete. Szent István a térítés és egyházszervezés eredményeit törvényekkel biztosította, melyek egyúttal a kialakulóban lévő feudális osztályrend védelmét is szolgálták. Jóllehet, a pogány nép kereszténnyé tétele, a feudális társadalmi rend megszilárdítása és a feudális állam megszervezése szigorú intézkedéseket és törvényeket követelt meg. Szent István törvényei sokkal emberségesebbek voltak, mint azoké a kortárs uralkodóké, akiknek hasonló feladatokkal kellett megbirkózniuk. Tíz falu építsen egy templomot - mondta ki a törvény -, amelyet két telekkel s ugyanannyi rabszolgával lássanak el, lóval, kancával, hat ökörrel és két tehénnel, harminc aprómarhával. Ruhákról és oltárterítőkről a király gondoskodjék, papról és könyvekről a püspök. A templomba járást vasár- és ünnepnap kötelezővé tette. A templomlátogatás előmozdítása céljából elrendelte, hogy a heti vásárokat vasárnap rendezzék meg, mégpedig a templom előtti téren. Az Intelmeket lehetséges, hogy Anasztáz esztergomi érsek állította össze a királytükrök mintájára, István elgondolása alapján. Miután végrendeletében a Szent Szűzre hagyta koronáját és országát, 1038. augusztus 15-én az égi hazába költözött. Szent István halála után trónviszályok voltak Péter (1038-1041), Aba Sámuel (1041-1044), Péter másodszori uralkodása (1044-1046) idejében. A pogányság utolsó próbálkozása volt a Vata-féle pogánylázadás, de I. András királysága (1046-1060) és I. Béla uralkodása (1060-1063) ugyancsak jelentős esemény volt e korban. Ezt újabb testvérharcok, majd a magyar függetlenség megszilárdítása, Salamon királysága (1063-1074) és Géza királysága (1074-1077) követték. AZ EGYHÁZ HELYZETE AZ ÁRPÁD-HÁZI KIRÁLYOK IDEJÉN, 1073-1303 A kereszténység megszilárdulásához nagyban hozzájárult Szent László (1077-1095) uralkodása. Nevéhez fűződik az első szentté avatás: Istváné, Imréé, Gellérté, Szórádá és Benedeké 1083-ban. Szent Norbert, a premontrei rend alapítója rokona volt Lászlónak. Szent László (1077- 1095) uralkodása után művét Könyves Kálmán (1095-1116) folytatta, amit különösen Szerafín (1095-1104) és Lőrinc (1104-1116) esztergomi érsek támogatott, megteremtve így áldásos gyümölcsét: a szilárd plébániahálózatot a XII. században. 1 Például Dümmerth Dezső: Az Árpádok nyomában. Budapest, 1977. 161-162.; Szántó Konrád: A katolikus egyház története. I. Budapest, 1987. 312-313. 2 Györffy György: István király és műve. Budapest, 1977. 178,181-186, 327-328. 3 Csóka Lajos: Szent Benedek fiainak világtörténete. Budapest, 1971.1. 268-270.; Hermann Egyed: A katolikus egyház története Magyarországon. München, 1973. 32-33. 4 II. törvénykönyv, 18. cikkely, II. törvénykönyv, 1. cikkely, I. törvénykönyv, 9. cikkely, In Szöveggyűjtemény Magyarország történetének tanulmányozásához. 1.1000-1526. Budapest, 1964. és Magyar kronológia. 1.79-82. 5 Györffy György: István király és műve. Budapest, 1977. 372. és Magyar kronológia I. 81.