Honismeret, 2019 (47. évfolyam)
2019 / 5. szám - KRÓNIKA - Grétsy László: Balázs Géza hatvanéves
A két nővére és egy bátyja után a család negyedik gyermekeként született Géza a kőbányai I. László Gimnázium német tagozatán érettségizett, majd letöltve az előfelvételis katonaságot az ELTE BTK magyar-népművelés szakán kezdte meg tanulmányait, s ehhez egy év eltelte után fölvette még a néprajz szakot is. A magyar népművelés szak abszolválása után már kapott egy ösztöndíjat, s mire a néprajz szakot is elvégezte, már tanársegédi állást kínált neki az ELTE. Az egyetemi rangok és a tudományos címek tekintetében egyaránt gyorsan haladt, íme: 1985-től tanársegéd, 1987-től egyetemi doktor, 1990-től adjunktus, 1994-től docens, 2000-től habilitált doktor, 2002-től főiskolai tanszékvezető, 2003-tól az ELTE Mai Magyar Nyelvi Tanszékének vezetője. E sorok olvasója idáig érve úgy gondolhatja, hogy már végére is ért a felsorolásnak, mivel az ilyen vagy olyan tudomány doktora címen kívül, amelyet Géza nem mondhat a magáénak, más felsorolnivaló már nem is igen van. Ám az ő esetében mégsem állhatunk meg, mert még több ide kívánkozó elmondandó is akad, s vétek volna ezeket nem említeni. Mindenekelőtt azt szeretném világossá tenni, hogy Géza a maga jó értelemben vett nyughatatlan, a meglevőkhöz még továbbiakat is mindig hozzátenni akaró lelkialkata folytán az egy bekezdéssel előbb bemutatott kis egyesített lista megfelelő helyeire vagy helyeihez többletként még továbbiakat is kapcsolt. Ezek a következők: 1987 és 1993 között az ELTE Tanárképző Főiskolai Kar Gödöllői Képzési helyén is tanított, sőt, ennek a részlegnek vezetője is volt. 1993-ban, 1994-ben és 1995-ben az Amszterdami Egyetem vendégtanára; 1996-2000-ig dékánhelyettes (is); 2002-től a Berzsenyi Dániel Főiskola Alkalmazott Nyelvészeti Tanszékének vezetője, a Bolyai Önképző Műhely tanára; 2005-2006-ban a Berzsenyi Dániel Főiskola rektorhelyettese (is). Ezek tehát a többletek. De még ezeknél is fontosabbak azok a - keresem a jó szót - cselekedetei, elképzelései, újításai, amelyeknek mindmáig meglevő eredménye két olyan organizáció, amely az ő kivételes kezdeményezőkészségének köszönhető. Ő alapította 2000- ben a Magyar Nyelvstratégiai Kutatócsoportot, és 2006-tól az ő nevéhez fűződik a Magyar Nyelvi Szolgáltató Iroda létrehozása. Ez utóbbinak a helyesírási és nyelvhelyességi kérdésekre adott válaszaiból az Édes Anyanyelvünk folyóirat immár évek óta minden számában közzétesz egy oldalnyi terjedelmű választ, az iroda www.e-nyelv.hu honlapján pedig ma már több mint 23 000 korábbi kérdés-válasz tekinthető meg. Ennek a nyughatatlanságának, mindig újat akarásának, felfokozott alkotásigényének bizonyítására még több példát kapunk, ha művei listáját is a kezünkbe vesszük. Pusztán a múlt év végéig 160 olyan könyve, önálló műve látott napvilágot, amelynek Balázs Géza vagy szerzője, vagy társszerzője, szerkesztője, társszerkesztője. Sok jeles tudósnak egész életében nem jelenik meg ennyi műve! Ha tovább is folytatjuk a vizsgálódást, akkor azt is megállapíthatjuk, hogy érdeklődési területe is igen széles. Szerencsénkre a Wikipédia fel is sorolja kutatási témáit. „A magyar nyelv és folklór, nyelvpolitika, nyelvstratégia, nyelvművelés, antropológiai nyelvészet, szövegtan, pragmatika, internetnyelvészet, hálózatkutatás, a magyar pálinka művelődéstörténete.” Műveinek gazdag címjegyzékéből ki is választok s szemléltetésül felsorolok néhány tág értelemben vett nyelvészeti, majd - ha már a Honismeretben köszöntöm őt - egy-két néprajzi munkát, a megjelenés helyét, amely többnyire Budapest, elhagyva. Magyar nyelvkultúra az ezredfordulón. A-Z, 1998. Médianyelv. Az igényes sajtó/média nyelve. Magyar Rádió, 2000; Magyar nyelvstratégia. Magyar Tudományos Akadémia, 2002; A magyar nyelv jelene és jövője. I—II. MTA Társadalomkutató Központ, 2004; „A magyar nyelv előmozdításáról...”. Vitairat a nyelvművelésért. Akadémiai Kiadó, 2005. Magyar