Honismeret, 2019 (47. évfolyam)
2019 / 6. szám - KÖZ-GYŰJTEMÉNYEK - Pálmány Lilla: Látogatás az Albertfalvi Helytörténei és Iskolamúzeumban
vállalat telephelyét tárták fel, később, a Savoya Park üzletközpont építésekor is voltak feltárások, az ottani római kori emlékeket kutatták. A folyóson kiállított fotóanyagot az Aquincum Múzeum munkatársai készítették és adományozták nekünk. Itt látható a híres repülőgépgyár makettje, amelynek létrejöttét az motiválta, hogy akkoriban Albertfalván szakképzett asztalosok álltak rendelkezésre a hidroplánok készítéséhez. Ezek fa úszótesten vízre leszálló, vízen sikló repülőgépek voltak. Winkler László repülőgépmérnök és csapata készítette a gépeket, itt az Albertfalva utca Duna felé való folytatásánál voltak a hangárok. Ezen gépeket a szerelőcsarnokban szárazföldi leszállásra is át tudták alakítani, ha kereket kaptak. A repülőgépek szám szerinti típusát, műszaki paramétereit meg lehet keresni a táblán, Winkler László állította össze. Ezt a gyárat a trianoni békeszerződés miatt sajnos be kellett zárni. - Ez volt az egyetlen repülőgépgyár Magyarországon? - Nem, Mátyásföldön is volt egy. - A múzeumban ki van állítva az iskolai osztályok egy részének fényképe. - A 150. évfordulóig bezárólag az osztálytablók, évközi események láthatóak. Megmutatnám a legkülönlegesebb részét a kiállításnak, Mahunka Imre (1869-1923) bútorgyáros (1920-1922-ben nemzetgyűlési képviselő) emlékszobáját, aki a leghíresebb asztalosmesterünk volt. Ő már művészi szinten művelte a bútoripart, ezek a Lyka Károly-féle korabeli füzetekből lettek kivágva. Mahunka az 1900-as párizsi világkiállításon aranyérmet nyert a bútoraival. A múzeumban látható bútorgarnitúráját az önkormányzat anyagi hozzájárulásával sikerült megvásárolni egy akkori vevőtől. Különlegessége, hogy a bútorokban található egy cégjelzés, ami fémlemezbe gravírozva lett beszegecselve, illetve intarziával is készítették az eredetit. Van egy tálalószekrényünk és egy edényszekrényünk is, ami a Pesterzsébeti Múzeum adományaként került hozzánk. Tablón láthatóak az albertfalvi asztalosdinasztiák jeles tagjai. - Milyen részei vannak még a múzeumnak? - A múzeum lenti, pincei részén a kápolnatörténet, a helytörténet és a borgyűjtemény látható. A templom azért érdekes, mert a Mahunka-hagyatékból, -örökségből lett létrehozva. Az állandó kiállításokat Beleznay Andor elképzelése alapján állították össze a munkatársak. Vannak ideiglenes kiállítások is, a nagyteremben lévő tablókat szoktuk hátoldallal megfordítani, azok üresek, és azokon szoktunk ideiglenes festmény-, fotó- és egyéb kiállításokat rendezni. Az alsó szinten lévő négy helyiség gyűjteményei közül a templomtörténet az első. A mai plébániát 1928-ban kezdték építeni Mahunka adományaiból. 1940-ben volt az alapkőletétel, 1941-ben szentelték fel Szent Mihály tiszteletére. Lechner Jenő által Bauhaus stílusban épült. Amíg nem volt meg a mai templom, az 1920-as évektől a helyi kápolna az iskola tornatermében volt berendezve vasárnaponként, utána visszarendezték. Egyházilag a budafoki plébániához tartozott. Volt egy kis harangtorony az egyszintes épület tetején. A helytörténeti gyűjtemény legérdekesebb részén korabeli fotók alapján rekonstruálták az akkori Fő utcát, a mai Fehérvári utat. Ezt Sajtos Gyula kolléga, művésztanár készítette. Rajztechnikailag úgy kell elképzelni, hogy egy tekercs papírra rajzolta végig az utcát, nincs megvágva. Ezt Beleznay igazgató úr végigfényképezte, hogy lehessen látni az akkori állapotokat. Ezen a területen akkor már bontottak, lakóparkot alakítottak. Volt egy „lódén ház”, a lódén posztógyárnak egy épülete, és itt voltak a repülőgépgyári hangárok korábban. Tizenkét albertfalvi képeslapot ismertünk egészen mostanáig, pár éve előkerült a 13. is. Itt láthatóak a képeslapok, korabeli fotók, meg lehet nézni mindegyik háznál, kinek a tulajdona és milyen funkciót látott el. Külön tárlóban a bontásra került községháza dokumentumai, pecsétjei is láthatóak. Jelenleg nincs községháza, mert Albertfalva Budapest