Honismeret, 2019 (47. évfolyam)
2019 / Különszám - Rítusok és rituális táncok a moldvai csángó lakodalomban
körülményeit már csak az emlékezetből tudtam felgyűjteni. Ugyanakkor más rítuselemek és a hozzájuk fűződő táncok még a múlt század utolsó évtizedeiben is előfordultak a lakodalmi táncrendben, mint a bulgareaszka, a cigányos vagy bakkana és a virágospálca táncoltatás. Az elmúlt években néhány hagyományőrző vidéken a lakodalom alkalmával a menyasszonyt a bulgareaszka tánccal vezették be a lakodalom helyszínére. A korábbi, pogánynak nevezett ókori, valamint a keleti, sámánisztikus világképhez igazodó, azt töredékeiben megtartó rituálék az évszázadok során változtak, az egyház tiltó-korlátozó rendelkezései folytán erősen megkoptak, ugyanakkor - bár a szociokulturális környezet folytonosan formálódott - ezek a rítustöredékek egészen a globalizált világba történő aszszimilációig, az 1990-évekig fennmaradtak. Péterbencze Anikó Felhasznált irodalom. Balázs Lajos, 2014: Sorsfordulások rítusai a székely-magyaroknál. II. Az én első tisztességes napom. Párválasztás és lakodalom Csíkszentdomokoson. Csíkszereda: Pallas-Akadémia Könyvkiadó, Bálint Sándor, 1980: A szegedi nemzet. A szegedi nagytáj népélete. Harmadik rész. A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve 1978-1979. 2.; Bárth Dániel, 2005: Esküvő, keresztelő, avatás. Egyházi és népi kultúra a kora újkori Magyarországon. Budapest: MTA-ELTE Folklór Szövegelemzési Kutatócsoport; 2007: Avatottak és avatatlanok. Szempontok az asszonyi tisztátalanság mentalitástörténeti kérdéseinek vizsgálatához. In Pócs Éva (szerk.): Maszk, átváltozás, beavatás. Vallásetnológiai fogalmak tudományközi megközelítésben. Budapest: Balassi Kiadó, 83-96.; Domokos Pál Péter, 1987: A moldvai magyarság. Budapest: Magvető Kiadó; Eliade, Mircea, 1987: A szent és a profán. Budapest: Európa Könyvkiadó; 1994: Vallási hiedelmek és eszmék története. Budapest: Osiris-Századvég; 2001: A sámánizmus. Budapest: Osiris Kiadó; Gennep, Arnold van, 2007: Átmeneti rítusok: Kultúrák keresztútján. MTA Néprajzi Kutatóintézete- PTE Néprajz-Kulturális Antropológia Tanszék-L’Harmattan. Halász Péter, 1992: Adatok a moldvai magyarok kecskemaszkos játékához. In Viga Gyula (szerk): Kultúra és Tradíció. I—II. Tanulmányok Ujváry Zoltán tiszteletére. Miskolc, 173-179.; 1997: Új szempontok a moldvai magyarok táji-etnikai tagozódásának vizsgálatához. Pozsony Ferenc (szerk.): Kolozsvár: Kriza János Néprajzi Társaság évkönyve 5. 7-26.; Dr. Kós Károly, 1997: Moldvai csángó menyekező (1949). Pozsony Ferenc (szerk.): Kriza János Néprajzi Társaság Évkönyve. 5. Kolozsvár: Péterbencze Anikó, 1989: Táncok és táncos szokások Csíkszentdomokoson. A felcsíki székelyek hagyományaiból. Jászberény: Déryné Művelődési Központ, 1993. Táncok és táncos szokások a Bákó környéki településeken. In Péterbencze Anikó (szerk.): Moldovának szép tájaind születem. Jászberény: Csángó Fesztivál Kisebbségi Alapítvány, 68-90. 2002: Dances and dance customs in the villages around Bacau. In Hungarian Heritage. Volume 3. 49-56. 2018: Adatok a Bákó környéki csángó-magyar lakodalom rituális táncainak vizsgálatához. In Havay Viktória-Veress Dávid (szerk.): Varietas delectat. ELTE BTK Néprajzi Intézet, 79-106. Péterbencze Anikó (szerk.), 2015: A 25 éves Csángó Fesztivál emlékezetes pillanatai. Budapest: Csángó Fesztivál Alapítvány; Turner, Victor, 2002: A rituális folyamat. Budapest: Osiris Kiadó; Seres András, 1994: Moldvai magyar lakodalmi szokások. Néprajzi Látóhatár III. évf. 1-2. szám. 89-114. Somfai Kata Dávid, 2012: Sámánénekek. Vallástudományi Szemle VIII. 1.95-117. Szakolczai Árpád, 2015: Margialitás és liminalitás, státuszon kívüli helyzetek és átértékelésük. Regio 23. évf. 2. szám, 6-29.; Wichmann Györgyné Hermann Júlia, 1936: A moldvai menyekező Szabófalván. Ethnographia XXXXVII. évf. 1-2. szám. 57-65.