Honismeret, 2019 (47. évfolyam)
2019 / 1. szám - EMLÉKHELYEK - Vasné Tóth Kornélia: Kossuth 1849. évi kápolnai imája : Tévhitek és a valóság
kisebb stilisztikai, szókészletbeli, hangtani és szórendbeli különbségek fedezhetők fel. Például megfigyelhető, hogy a - korábban már beidézett - kaposváriban szereplő befejező mondat többféle változatban fordul elő az egyes kiadásokban, a szombathelyiben a következő formában: „Szentelj meg, ne hagyj el nagy Istenünk; mert ha Te vagy velünk, mi el nem veszhetünk, a néped szent nevében legyen áldott mindenhatóságod. Ámen." Néhol rövidítve olvasható: „Ne hagy[j] el csaták nagy Istene! a népeknek szent nevében, légyen áldva Mindenhatóságod! Ámen!" (Esztergom) Más változatokban e mondat el is maradhat (Budapest folyóirat, 1884. február 28.). Az Országos Széchényi Könyvtár Plakát- és Kisnyomtatványtárában fellelhető verziókból az egyiket 1849-ben Bertalanffy Imre szombathelyi nyomdájában adták ki, Scharpf Gyula könyvárusnál lehetett hozzájutni. A másik változatot Domby Antal tette közzé, Beimel József esztergomi nyomdájában.36 Az imát Magyarországon a szabadságharcot követően Haynau rémuralma, majd a Bach-rendszer (1850-1859) neoabszolutizmusa idején nem lehetett terjeszteni. Több nyomdászt is fogsággal büntettek „zendületi irományok” terjesztéséért, és a fordítók közül is többen börtönbe kerültek.37 A kiegyezés (1867), a dualizmus korától újra terjedt hazánkban is. Vargyas Endre Magyar szabadságharcz története 1848- 1849. (1869) című könyve az imát még Kossuth Lajos ajkára adja. Gracza György szabadságharcról szóló, korábban említett ötkötetes munkájában a szöveget már nem Kossuthnak tulajdonítja. Gracza 1878-tól a Független Hírlap, 1882-től a függetlenségi szellemű Budapest című képes politikai lap munkatársa, 1884-től utóbbi felelős szerkesztője, majd főszerkesztője lett akkortól, amely évben Roboz elküldte az ima kapcsán a magát leleplező cikket a Budapest folyóirat számára. Ez az információ tehát több oldalról is eljuthatott Graczához. Hasonlóan az Ezernyolcszáznegyvennyolcz Az 1848/49-iki magyar szabadságharcz története képekben (1898) című kötet is már Robozt nevezi meg szerzőként, utalva Tóth Béla Mendemondák című könyvére. Külföldön az ima már a XIX. század közepétől komoly visszhangra talált, szövegét angol, francia, lengyel, német és olasz nyelvre is lefordították, több szövegváltozatban is terjedt, szlovákul verses formában. 1849. augusztus 6-án Manchesterben egy magyarbarát találkozón az egyik szónok már angolul idézte a szöveget.38 Az 1848-49-es magyar forradalom és szabadságharc történetéről és Kossuth Lajos életéről szólva több angol és német nyelvű munka is közli a fordítást, már az 1850-es évektől. Az angol változatok közül Julian Kune/Kuné Gyula (1831-1914)39 40 magyar honvéd, amerikai szabadságharcos Reminiscences of an Octogenarian Hungarian Exile 40 című, Chicagóban 1911-ben megjelent könyvében az imaszöveg részletét idézi Kossuth’s Prayer after the Battle of Kápolna címmel. A szerző a kápolnai csatát bemutatva annak számos részletét a gettysburgi ütközethez (1863) hasonlítja. Kossuth, akárcsak Abraham Lincoln, a vérontást követően a csatateret egy felejthetetlen szép imával szentelte fel. 36 OSZK-s jelzetük: Kny. 1848.4785, Kny.1848.4786 37 Hermann Róbert i. m. 17-18. 38 Hermann Róbert i. m. 18-19. 39 Kuné Gyula (angolul: Julian Kune; Belényes, Bihar vármegye, 1831-Chicago, Illinois, 1914) magyar honvéd és amerikai szabadságharcos az északiak oldalán, politikus, újságíró, emlékíró. Kossuth Lajos két alkalommal is adott igazolást Kuné Gyulának, az elsőt még 1851. március 1-jén írta a török Kutahiában, a másodikat 1852. június 26-án New Yorkban. Emlékiratait Chicagóban 1911-ben angol nyelven (Reminiscences of an Octogenarian Hungarian Exile), 1913-ban magyar nyelven (Egy szabadságharcos emlékiratai) adta közre. Könyve magyarországi kiadására 2017-ben került sor. Kuné Gyula, https://hu.wikipedia.org/wiki/Kuné_Gyula 40 Kune, Julian: Reminiscences of an Octogenarian Hungarian Exile. Published by the author, Chicago, 1911. 21., http://mek.oszk.hu/06600/06678/06678.pdf 36