Honismeret, 2019 (47. évfolyam)

2019 / 5. szám - KRÓNIKA - Berényi Zsuzsanna Ágnes: Emlékezés 1848-1849-re egy horvátországi magyar faluban, Csúzán

Emlékezés 1848-1849-re egy horvátországi magyar faluban, Csúzán Egy oklevél már 1301-ben Csúzai Pál nevét említi. A Szent Mártonnak szentelt templom papja nagy adót fizetett. Ez azt bizonyítja, hogy Csúza közepesen nagy település volt. Fel­tehetően Perényi Pál siklósi uradalmához tartozott. A törökök 1526-ban a számukra győz­tes mohácsi csata után nem a megáradt Csele-patak felé igyekeztek fosztogatva haladni, hanem Buda felé indultak. Így a teljesen magyarlakta Csúza megmenekült. Lóneveléssel foglalkoztak és igen jó vörösbort állítottak elő. Megmaradt 1554-ből a török uralom alatti adófizetés irata. Ez 21 adófizető magyar csa­ládfő nevét sorolja fel. A fennmaradt okmányok szerint a háborús viszonyok miatt az ezerhatszázas években a lakosság elmenekült, az állatokat a rácok elhajtották. A visszatért lakosság búzatermeléssel foglalkozott. Csúza már ekkor, a XVIII. században az elsők kö­zött fogadta el a reformációt. Református lakói voltak. A XIX. században megjelentek a római katolikusok is. Néhány görögkeleti és zsidó lakossal együtt - a püspökség összeírása szerint - 880 lakos élt Csúzán. A huszadik század elején néhány más nemzetiségű is élt a magyar helységben. 2019. március 15-én abban az örömben volt részem, hogy Csúzán vehettem részt az ünnepségen. A nagy tudású, népszerű Varga György református lelkész elvezetett a szom­szédos falu, Vörösmart temetőjébe két síremlékhez. Apostol János tanító részt vett az 1848-49-es szabadságharcban. Síremlékét nemzeti színű szalaggal látták el. Közelében nyugszik Béni Izsák Ferenc kereskedő, aki Turinban meglátogatta Kossuth Lajost. Csúza református gyülekezete nagy szeretettel és tisztelettel emlékezik Ács Gedeonra, Kossuth papjára, aki a falu lelkésze volt 28 éven át. Ács Gedeon a szabadságharc alatt tábori lelkész volt, Törökországba, majd Amerikába ment. Ott kapott Kossuthtól ajánló­levelet. Később hazatért. A csatái gyülekezeti teremben több kép van Ács Gedeonról. Hatalmas utazóbőröndjét is megőriz­ték. A lelkész olvasóegyesületet is alapított. Ezt a hagyományt buzgón folytatja ma is a Jókai Mór Művelődési Egyesület. Csúzán, a lelkészlak udvarán a falu egyik nevezetességét, bográcsos halpaprikást készített nagy szakértelemmel több helybeli horgász és látogató a lelkész vezetésével. Ezeknek a halaknak - úgy mondták - csontjuk van, nem szálkájuk, mint akárki mondaná. Négy órakor kezdődött az ünnepség. A gyülekezés a Mű­velődési Ház előtt volt. Csúza központi helyet foglal el. Más helyekről is idejönnek ünnepelni. Eszékről a magyar konzul, a Horvátországi Magyarok Demokratikus Közössége és a szom­szédos falvak és városok képviseltették magukat. Egy népvise­letben lévő csazár lány tálkán kínálta a nemzeti színű kokárdát. Felkokárdázták magukat, és gyönyörű élő koszorúkkal a Bocs­­kai-ruhás lelkész vezetésével indultak a temető felé, a magasan Ács Gedeon nyugvó Ács Gedeon sírjához, amelyet a felirat szerint „a ke­ 104

Next