Honismeret, 2019 (47. évfolyam)
2019 / 6. szám - KÖZ-GYŰJTEMÉNYEK - Pálmány Lilla: Látogatás az Albertfalvi Helytörténei és Iskolamúzeumban
január 1. Központi Statisztikai Hivatal, Budapest; Farkas Judit, 2009: „Meghalt Gyűrűfű - éljen Gyűrűfű!” Egy jelképpé vált falutörténet (újra)hasznosítása. Tabula 12.1. 75-94.; Farkas Judit, 2014: „Kicsi kis hősök.” Az ökofalu-mozgalom története és gyökerei. Kovász 18. 1-4.43-66. http://kovasz.uni-corvinus.hu/2014/farkas.php. Gombosi Beatrix, 2015: Örökség és újítás. Magyar Múzeumok. A Pulszky Társaság - Magyar Múzeumi Egyesület online magazinja. http://archiv.magyarmuzeumok.hu/kiallitas/2723_orokseg_es_ujitas (letöltés: 2018. 03. 23.). Hidasi Ágnes-Mersits Ildikó-Szabó Éva, 1985: Magyarlukafa építészeti és műemléki vizsgálata. Összefoglaló javaslat. Pollack Mihály Műszaki Főiskola. Kézirat. JPM Néprajzi Adattár 535-86/IL. Jávorszky Béla, 2013: A magyar folk története. Kossuth Kiadó, Budapest; Kovács Katalin, 1984: Adalékok egy aprófalu huszadik századi történetéhez. Beszámoló egy Magyarlukafán végzett vizsgálatról. Kézirat. JPM Néprajzi Adattár 535-86/IL. Nomád nemzedék, 1994: Nomád nemzedék. Ifjúsági népművészeti mozgalom a hetvenes években. Ökotáj 9.49-59. http://www.okotaj.hu/szamok/09/maradt.html (letöltés: 2018.03. 16); Tarján Gábor, 1982: A Dél-Zselic népi építészete. A Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 27. 217-266.; Tarján Gábor, 1984: Adatok Magyarlukafa társadalom- és gazdaságtörténetéhez. Kézirat. JPM Néprajzi Adattár 535-86/IL. Tarján Gábor, 1985: A megmaradás reménysége. In Tarján Gábor (szerk.): Magyarlukafa. Néprajzi Műhely 1979-1984. Guzsalyas Kör Közművelődési Egyesület, Pécs; Tarján Gábor, 1986: A Guzsalyas Kör. In Gárdonyi Tamás (szerk.): Örökség. A Baranya Megyei Múzeumok Kiadványa 1.1986 október. Pécs, 11.; Temesi Ferenc, 2003: Az állami közútkezelés története Baranya megyében. Baranya Megyei Állami Közútkezelő KHT., Kiskőrös; Zelnik József, 1973: Egy kezdeményezésről elfogultan. Honismeret 1973. 3. 71-75. Látogatás az Albertfalvi Helytörténeti és Iskolamúzeumban Albertfalva eredetileg önálló falu, majd nagyközség volt. Megalakulásának idén, 2019-ben ünnepeljük 200. évfordulóját. A település 1950-ben az akkor létrejött Nagy-Budapest XI. kerületéhez került, délről a XXII. kerület budafoki részével, északról a XI. kerületi Kelenfölddel, keletről pedig a Duna folyóval határos. Ezen a 3 km 2 -nyi területen 2011-ben 12,5 ezer ember lakott. A városrésznek jelenleg három általános iskolája van. A Don Bosco Katolikus Általános Iskola mellett található az Albertfalvi Helytörténeti Gyűjtemény és Iskolamúzeum, melynek megalapítója 1980-ban Beleznay Andor, az albertfalvi Petőfi Sándor Általános Iskola egykori igazgatója volt. Itt dolgozik Ürmös Péter, akit meglátogattam a kis épületben. - Kérem, mutassa be magát és a múzeumot! - Ürmös Péter, az Albertfalvi Helytörténeti gyűjtemény és Iskolamúzeum munkatársa vagyok. Korábban sokáig tanítottam a szomszédos Petőfi Sándor Általános Iskolában. Akkoriban segédkeztem a múzeum első formájának kialakításában, ami az iskolaudvaron levő technikai épületben kapott helyet. A múzeumban azóta is félállásban dolgozom. - Mit tud arról, hogy tavasszal a kerületben járt Habsburg Mihály, illetve IV. Károly király unokája, Habsburg Ottó fia, Habsburg György? - Én nem vettem részt ezen a rendezvényen, mert itt volt szerepem, vártam a látogatókat. Albertfalvát éppen 200 éve a Habsburg uralkodóházba nősült Albert Kázmér szásztescheni