Honismeret, 2019 (47. évfolyam)
2019 / Különszám - „Kereszik e magyar gyükeret nálunk... ”A moldvai csángó népművészet társaslélektani hátteréhez
Dolgozatunk célját és lényegét talán a moldvai csángók fáradhatatlan kutatója, Halász Péter fogalmazta meg legpontosabban, mikor az egyik riportban ezt nyilatkozta: „Otthon vagyok ezen a tájon, eligazodom térben és időben, tudok róla szinte mindent, amit tudnom lehet. Ez nagyon sok ahhoz mérten, amit - néhány jeles személyt kivéve - mások tudnak, de nagyon-nagyon kevés ahhoz képest, amit tudnom kellene. Érzem e tudás felelősségének súlyát, fogadalmak markolják a szívemet, többet, sokkal többet kellene dolgoznom, alaposabban, hatékonyabban, hogy minden ismeretanyagot összegyűjthessek és továbbadhassak a moldvai csángómagyarokról.”21 Jelen sorok megírása és az azt megelőző kutatás során megvizsgált pompás népi alkotások, hímzések, varrottasok láttán óhatatlanul Baka István sorai jutnak eszünkbe, aki a moldvai magyarokra is érvényesen foglalta versbe a népművészet sajátos, itt is értelmezni próbált közép-európai, ugyanakkor föl nem cserélhetően magyar funkcióját: „Asszonyaink párnára, ingre, Mentik a szűkülő hazát. Vásznaikon az elkaszált rét, Nekünk pompázik tovább..." Harangozó Imre Irodalom. Csörgő Zoltán, é. n.: A szimbólumok és szertartások szerepe a modern kori ember életében. Szakdolgozat a Debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem Könyvtárában. Forrai Sándor, 1994: Az ősi magyar rovásírás az ókortól najainkig. Lakitelek, Gazda Klára, 2001: A hímzéskultúra legrégibb rétegeiről. In Gazdáné Olosz Ella: A tű csodája. Moldvai csángó-magyar inghímek, erdélyi öltéstechnikák. Csíkszereda; Gazdáné Olosz Ella, 2001: A tű csodája. Moldvai csángó-magyar inghímek, erdélyi öltéstechnikák. Csíkszereda, Halász Péter, 2004: Nem lehet nyugtunk. Budapest; 2005: A moldvai csángó magyarok hiedelmei. Budapest; Harangozó Imre, 2002: Elmentem a Szent Eszán templomába. Budapest; 2003: Sokat gondolkodtam a régi atyákról. Budapest; 2009: Otthon vagyok ezen a tájon... Honismeret 37. 5.10-11.; Juhász Irén, 1985: A szarvasi avar kori rovásírásos tűtartó. Magyar Tudomány 30. (92.) 2. 92-95.; Jung, Carl Gustav, 1993: Az anyaarchetípus lélektani aspektusai. In Mélységeink ösvényein. Budapest; Kiszely István, 2000: A magyarok eredete és ősi kultúrája. Budapest; Lükő Gábor, 2001: A magyar lélek formái. Budapest; Róna Tas András, 1985: A szarvasi tűtartó rovásírásos feliratáról. Magyar Tudomány 30. (92.) 2. 95-98.; Szentimrei Judit, 1981: Szőttesek, varrások, hímzések. In Kós Károly- Szentimrei Judit-Nagy Jenő: Moldvai csángó népművészet. Bukarest: 21 Harangozó 2009. 10. 113