Honismeret, 2020 (48. évfolyam)
2020 / 3. szám - ÉVFORDULÓK - Rybár Olivér: Százötven éve született Cholnoky Jenő
Brassóban. A szász Fink Ida, apja Fink Henrik gimnáziumi tanár, anyja Servatius Ida egy brassói vaskereskedő lánya volt. 1919 májusában, a románok bevonulását követően elhagyta az egyetemet. Október végén kiutasították Kolozsvárról, összeesküvés vádjával három napot elzárva töltött. 1919. november 8-án tehervagonokba tették holmiját és elindították Budapest felé. Édesanyjához költözött, majd 1920 nyarán id. Lóczy Lajosné lakásába (VIII. ker. Baross u. 28.), amíg az özvegy Arácson tartózkodott a családi nyaralójukban. Ez év novemberétől a béketárgyalásokat előkészítő irodába került, majd a magyar békeküldöttség szakértője lett. Az új magyar határ bírálata c. munkája a párizsi békekonferencia elé terjesztett XXII. válaszjegyzék I. melléklete volt.23 1921 tavaszán a budapesti tudományegyetemen lett a földrajzi tanszéken professzor. 1925-ben a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjává választotta (1949-ben címétől megfosztották, melyet csak 1989 -ben kapott vissza). A Természetbarátok Turista Egyesülete Cholnoky útnak nevezte el a Solymári-fal-Kevélynyereg közti 27-29 km hosszú utat.24 Kirándulásai során hűséges társa volt Tömi nevű foxi kutyája. Cholnoky egyetemi tanárként rendszeres napirendet állított fel magának, mindig ugyanakkor kelt és feküdt, étrendjére is nagyon odafigyelt.25 Kiváló előadó, tehetséges szónok hírében állt. Egyetemi előadásai telt ház mellett folytak, melyek olyan lebilincselőek voltak, hogy azokra más, nem földrajz szakos hallgatók is jártak, még a Műegyetemről is.26 Nem csak tudományos, hanem tudománynépszerűsítő előadásokat is előszeretettel tartott. Ő vetített először hazánkban színes fotókkal (maga által színezett diák segítségével) illusztrált előadást. Jól rajzolt, vázlatait és grafikáit tudományos munkáiban is felhasználta. Szabadidejében gyakran fogott ecsetet és örökítette meg környezete, különösképpen szeretett vidéke, a Balaton-felvidék szépségeit.27 Akvarelljeit családjának, barátainak ajándékozta. Képeit több esetben képeit jótékony árverésre is bocsátotta. Húsz éven át tanított az egyetemen általános természeti földrajzot, regionális földrajzot és geomorfológiát. Budapesti évei alatt is minden évben a Balatonnál nyaralt, mivel az arácsi Cholnoky-nyaraló nem volt saját birtokában, ezért különböző panziókban szállt meg. Eleinte Révfülöpön, majd Balatonfüreden a Dőry-villában, majd hosszú éveken át kedvenc helyén, az Opravill panzióban. Hetvenéves korában nyugdíjba vonult, a tanszéket 1941-ben adta át Gerevich Tibor dékán felügyelete alatt Mendöl Tibornak. Gerevich Tibor Cholnoky távoli rokona volt. Harminc éven át élt a Gyulai Pál u. 1. 2. em. 5. sz. lakásban.28 1944. április elején feleségével Budapestről a Balatonhoz menekültek, ahol Csolnoky Mária (Jenő unokatestvére) szállásolta el őket, a Cholnoky-Zelovich-nyaralóban. Innen az Opravill panzióba mentek. 1945-ben második felesége halálát a Balatonfüredet megszálló szovjet katonák erőszakos cselekedetei okozták. Az asszonyt április 27-én az arácsi temetőben helyezték örök nyugalomra, sírja ma is áll. A tudóst a háborús események és a családi tragédiák összeroppantották. Felesége halála után, 1944 decemberében Béla fia elhagyta az országot, Ilona lánya pedig a következő év januárjában elhunyt. Az özvegy, idős Cholnoky egyedül tért vissza Budapestre, ahol menye, Cholnoky Béláné látta vendégül ebédek alkalmával, ezenkívül sokat vendégeskedett Vadaséknál, egykori tanítványának családjánál.29 23 Bendefy László: Cholnoky Jenő. A Földgömb XI. évf. 1940. 12. sz. 273-277. 24 Pesti Napló 1926. okt. 15. 18. 25 Cholnoky Petronella: Családismertető. Kézirat, 1988. 55. 26 Radetzky Jenő: Cholnoky Jenőre emlékezve. Magyar Nemzet 1987. máj. 9. 14. 27 Uo. 28 Kubassek János: Cholnoky Jenő a VIII. kerületben. Természet Világa 144. évf. 2013. 5. sz. 217-219. 29 Cholnoky Petronella: Családismertető. Kézirat, 1988. 55.