Honismeret, 2020 (48. évfolyam)
2020 / 5. szám - KÖNYVESPOLC - Baksa Brigitta: A hazai nemzetiségek néprajza
Sátoraljaújhely, Sárospatak. Felismerték kivételes egyéniségét és tehetségét, s előbb az újhelyi Kossuth Gimnáziumban tanított 13 éven át, majd 18 évig volt a sárospataki Comenius Tanítóképző Főiskola oktatója, négy évig főigazgató-helyettese. Ezekről már csak összefoglalóan ír. Remélhetjük, gondolhatjuk, hogy megírja még a második, a harmadik 30 évét is? Igen érdekes lehetne... Kováts Dániel sok megpróbáltatáson ment keresztül. Sok családi bánat és sok elismerés érte. Mindig és mindenütt megállta a helyét. Befejezésül idézzük az ő összegzését: „Vándoréveim arra tanítottak meg, hogy nem az anyagi, hanem a lelki, az érzelmi és a szellemi vagyon határozza meg boldogságunkat. Ez a felfogás, persze, azzal jár, hogy egy hosszú és dolgos életút végén nem hagyok utódaimra kastélyt, üdülőt, birtokot, amint én sem örököltem ilyen javakat... Többen - akik valamennyire ismerik megélt évtizedeim fordulóit - nem hisznek nekem, amikor azt mondom: szép életem volt. Vajon sikerül-e a következő fejezetekben megértetni, hogy miért gondolom így?” Igen, sikerült. Könyvének kiadását támogatták legszeretettebb „műhelyei”, amelyekben ma is munkálkodik. A visszaemlékezést rengeteg fénykép és dokumentum teszi szemléletessé. (Kováts Dániel: Egynapi járóföld. Barangolás vándoréveim ösvényein. Kazinczy Ferenc Társaság, Sátoraljaújhely, 2019. 488 oldal) Fehér József A HAZAI NEMZETISÉGEK NÉPRAJZA 2019-ben látott napvilágot a Válogatás a magyarországi nemzetiségek néprajzi köteteiből 9. kötete az 1975 óta folyamatos A magyarországi nemzetiségek néprajza sorozat részeként. A Magyar Néprajzi Társaság kiadványa a Miniszterelnökség támogatásával jelent meg. A kiadvány 16 szerző 14 tanulmányával köszönti dr. Horváth Sándort, a Magyar Néprajzi Társaság Nemzetiségi Szakosztályának elnökét 60. születésnapja alkalmából. Az írások gyakorlatilag mindegyike erre az alkalomra készült dolgozat, így a válogatáskötet a hazai kisebbségkutatást újabb eredeti alkotásokkal gazdagítja. Az ünnepelt több mint négy évtizedes társasági tagsága, a 16 éve betöltött szakosztályelnöki tisztsége mellett a néprajzi és kultúrtörténeti kutatásban, a felsőoktatásban, a nemzetiségi, regionális és keresztény civil közéletben, a határokon átnyúló kapcsolatokban, a honismereti mozgalomban, a sajtóban, és főként a muzeológia területén megmutatkozó munkásságát tárja fel a kötet kezdeményezője, Kozár Mária néprajzkutató. A dr. Székely András Bertalan szerkesztésében közreadott gazdag tanulmánykötet körképet ad a magyarországi nemzetiségekről, bepillantást engedve sokszínű hagyományaikba. A néprajz mellett a különböző társtudományok szakemberei a maguk egyéni szemléletével erősítik a nemzetiségtudományt. Angelidisz Vaszilisz és Vlahosz Györgyi az általuk vezetett A Görög Kultúráért Alapítványnak a magyarországi görög örökség megőrzéséért végzett munkájából ad ízelítőt, amelynek egyik mérföldköve volt az Agóra című görög kisebbségi kulturális folyóirat elindítása. Bácskainé dr. Pristyák Erika geográfus, a Nyíregyházi Egyetem docense a nyíregyházi tirpákság hagyományait, szuburbanizációs és hagyomány-újraélesztő folyamatát vizsgálja tanulmányában. Bedők Péter történész a vallás és az identitás kapcsolatát elemzi a XIX-XX. századi Muraközben, ahol a protestantizmus rövid térhódítását követően, a helyi földesurak katolizálása nyomán a lakosság túlnyomó többsége is a katolikus hitet követte. A