Honismeret, 2020 (48. évfolyam)
2020 / 5. szám - KÖNYVESPOLC - Baksa Brigitta: A hazai nemzetiségek néprajza
Muraközben élők katolicizmusa összeforrt a horvát nemzeti identitással. Dr. Bodnár Mónika néprajzos muzeológus a XVII-XVIII. században görögkatolikus vallású ruszin telepesek által benépesített Tornabarakony szakrális emlékeit mutatja be. A mára lassan elnéptelenedő település szakrális kisemlékei, a templom mellett a keresztek, emléktábla, emlékmű, szobor, kápolna szerves részét képezi Tornabarakony történetének. Dr. Csernicskó István beregszászi nyelvészprofesszor és történész kutatótársa, dr. Fedinec Csilla tanulmányának tárgya a XIX. században Magyarország északkeleti részén, illetve Galícia területén párhuzamosan végbemenő nemzeti ébredés a ruszin lakosság körében, és az ennek nyomán kialakuló ukrán-ruszin paradigmának a nyelvi, nyelvpolitikai szempontú elemzése. Csorba Béla irodalmár és néprajzkutató, az Újvidéki Egyetem oktatója Kossuth Sumadiában című tanulmányában szerb és magyar nyelvű közlések alapján elemzi a Szerbiában sohasem járt, de a szerb nép képzeletvilágában mély nyomot hagyott kormányzóhoz kapcsolódó képzeteket, az ezzel kapcsolatos kortárs és újabb kori vélekedéseket. Dr. Horváth Csaba Barnabás történész, politológus és keletkutató legújabb kutatásai alapján összegzi a szkíta kultúrára, valamint a magyarság gyökereire vonatkozó megállapításait. A tanulmány a legfrissebb genetikai adatoknak a régészeti és nyelvészeti adatokkal való kombinálásával igyekszik meghatározni az uráli nyelvcsalád földrajzi eredetét, amelynek nyomán a magyarság eredetére vonatkozóan is újszerű forgatókönyv kezd kirajzolódni. Dr. Kepéné dr. Bihar Mária és dr. Lendvai Kepe Zoltán szlovéniai néprajzkutatóknak az elmúlt 17 esztendőben több mint 600 tudományos ismeretterjesztő írása jelent meg a szlovéniai magyarság egyetlen újságában, a Népújságban. A szerzőpáros 2017 és 2018 között megjelent néprajzi ismeretterjesztő cikksorozatából tekint át néhány írást, amelyek a szlovén és magyar kultúra összefonódására mutatnak rá. Martyin Emília hazai román néprajzkutató tanulmányában a karácsonyi kolindálás népszokását mutatja be, ami a románok legelterjedtebb és legkomplexebb szokása. A magyarországi román településeken a kolindák közül a vallásos tartalmúak maradtak meg leginkább. Dr. Peykovska Penka néprajzkutató, a Bolgár Tudományos Akadémia Történettudományi Intézetének kutatója a bolgárkertészkedés fejlődését követi nyomon Magyarországon az 1930-as években. A munkavállalási engedélyek alapján feltárja a bolgárkertészet arányát és jelentőségét Magyarországon a két háború közötti időszakban. Dr. Szenyéri Zoltán történész, kutatótanár a Dombóvár környéki 14 település német nemzetiségű lakosságának létszámváltozását elemzi a 1949-2011 közötti időszakban. A népszámlálások bevallási hajlandóságának alakulása a vizsgált évtizedekben a kutatók sokféle értelmezését váltotta ki. Dr. Székely András Bertalan művelődésszociológus, nemzetiségkutató a vallás és a hazafiság folyamatosságát vizsgálja az erdélyi magyarörmények önazonosságával összefüggésben. Az Apafi Mihály által adományozott privilégium alapján egész Erdélyben szabadon kereskedő örmények saját compániája az autonómia sajátos formájaként értelmezhető. A későbbi századok során jelentős közéleti, katonai és kulturális, tudományos személyiségeket adtak az országnak. Identitásukban máig egyidejűleg van jelen az örmény származás és a magyarsághoz tartozás tudata.