Honismeret, 2020 (48. évfolyam)

2020 / 5. szám - KÖNYVESPOLC - Baksa Brigitta: A hazai nemzetiségek néprajza

Muraközben élők katolicizmusa összeforrt a horvát nemzeti identitással. Dr. Bodnár Mónika néprajzos muzeo­lógus a XVII-XVIII. században görögka­tolikus vallású ruszin telepesek által bené­pesített Tornabarakony szakrális emlékeit mutatja be. A mára lassan elnéptelenedő település szakrális kisemlékei, a templom mellett a keresztek, emléktábla, emlékmű, szobor, kápolna szerves részét képezi Tor­nabarakony történetének. Dr. Csernicskó István beregszászi nyel­vészprofesszor és történész kutatótársa, dr. Fedinec Csilla tanulmányának tárgya a XIX. században Magyarország észak­keleti részén, illetve Galícia területén pár­huzamosan végbemenő nemzeti ébredés a ruszin lakosság körében, és az ennek nyomán kialakuló ukrán-ruszin paradig­mának a nyelvi, nyelvpolitikai szempontú elemzése. Csorba Béla irodalmár és néprajzkuta­tó, az Újvidéki Egyetem oktatója Kossuth Sumadiában című tanulmányában szerb és magyar nyelvű közlések alapján elemzi a Szerbiában sohasem járt, de a szerb nép képzeletvilágában mély nyomot hagyott kormányzóhoz kapcsolódó képzeteket, az ezzel kapcsolatos kortárs és újabb kori vé­lekedéseket. Dr. Horváth Csaba Barnabás történész, politológus és keletkutató legújabb kutatá­sai alapján összegzi a szkíta kultúrára, va­lamint a magyarság gyökereire vonatkozó megállapításait. A tanulmány a legfrissebb genetikai adatoknak a régészeti és nyelvé­szeti adatokkal való kombinálásával igyek­szik meghatározni az uráli nyelvcsalád földrajzi eredetét, amelynek nyomán a ma­gyarság eredetére vonatkozóan is újszerű forgatókönyv kezd kirajzolódni. Dr. Kepéné dr. Bihar Mária és dr. Lend­­vai Kepe Zoltán szlovéniai néprajzkutatók­nak az elmúlt 17 esztendőben több mint 600 tudományos­ ismeretterjesztő írása je­lent meg a szlovéniai magyarság egyetlen újságában, a Népújságban. A szerzőpáros 2017 és 2018 között megjelent néprajzi is­meretterjesztő cikksorozatából tekint át néhány írást, amelyek a szlovén és magyar kultúra összefonódására mutatnak rá. Martyin Emília hazai román néprajzku­tató tanulmányában a karácsonyi kolindá­­lás népszokását mutatja be, ami a románok legelterjedtebb és legkomplexebb szokása. A magyarországi román településeken a ko­­lindák közül a vallásos tartalmúak marad­tak meg leginkább. Dr. Peykovska Penka néprajzkutató, a Bolgár Tudományos Akadémia Történettudományi In­tézetének kutatója a bol­gárkertészkedés fejlődé­sét követi nyomon Ma­gyarországon az 1930-as években. A munkaválla­lási engedélyek alapján feltárja a bolgárkertészet arányát és jelentőségét Magyarországon a két háború közötti idő­szakban. Dr. Szenyéri Zoltán történész, kutató­tanár a Dombóvár környéki 14 település német nemzetiségű lakosságának létszám­­változását elemzi a 1949-2011 közötti idő­szakban. A népszámlálások bevallási haj­landóságának alakulása a vizsgált évtize­dekben a kutatók sokféle értelmezését vál­totta ki. Dr. Székely András Bertalan művelő­désszociológus, nemzetiségkutató a vallás és a hazafiság folyamatosságát vizsgálja az erdélyi magyarörmények önazonosságá­val összefüggésben. Az Apafi Mihály által adományozott privilégium alapján egész Erdélyben szabadon kereskedő örmények saját compániája az autonómia sajátos for­májaként értelmezhető. A későbbi századok során jelentős közéleti, katonai és kulturá­lis, tudományos személyiségeket adtak az országnak. Identitásukban máig egyidejű­leg van jelen az örmény származás és a ma­gyarsághoz tartozás tudata.

Next