Honismeret, 2021 (49. évfolyam)
2021 / 1. szám - KÖNYVESPOLC - Székely András Bertalan: "A magyarországi nemzetiségek néprajza" legújabb német és szlovák kötetéről
foglalkozik az otthonokban megtalálható szakrális tárgyakkal, másfelől a templom berendezési tárgyaival, továbbá a község hitgyakorlásának nyilvános tereivel. A mezőgazdasági munkákkal kapcsolatos vallási elemek sem kerülték el a figyelmét. Verebélyi Kincső tanulmányát a ciszterci szerzetes, Schwartz Elemér munkásságának szentelte. A germanista filológusként működő atya több mint negyedszázadon át jelentősen hozzájárult a szakrális néprajz műveléséhez. A professzor tudományos kötetei mellett megismerhetjük a népi vallásosság felújításában, a betlehemépítő mozgalomban betöltött szerepét is. Verebélyi tanárnő másik írása recenzió Nebojszki László Felső-bácskai települések néprajzi-helytörténeti leírása 1859-60-ból c. művéről. A kiadvány rendkívüli jelentősége az, hogy első kézből származó dokumentum a többnemzetiségű falvak mindennapi életkörülményeiről, életmódjáról és lakóinak gondolkodásmódjáról. II. Balogh Anikó Wilhelm Roxer visszaemlékezéseit teszi közzé, aki fiatal katonaként a Ludwig Cornides parancsnoksága alatt harcolt szepességi „Jäger-Bataillon” tagjaként, s így élte át az 1848-49. évi magyar szabadságharc eseményeit. A Görgei tábornok alárendeltségében működött vadászosztag kordokumentum értékű történetén keresztül betekintést nyerhetünk a fegyverletételig hűségesen harcoló cipszer egység históriájába. Voigt Vilmos professzor egy néhány éve a hajósi németek identitásának elemeit feldolgozó gyűjteményes kötetet értékel. A „Mi svábok vagyunk és azok is maradunk” c. könyv azért is fontos, mert az ott élők önazonosságának összetevőit, jellemzőit az adatközlők szavaival olvashatjuk benne. Szalai-Weber Mária a nagynyárádi kékfestés hagyományának bemutatására vállalkozott, döntően a 2017-ben elhunyt Sárdi János kékfestőmester szóbeli közlései alapján. A XVIII. század elejére visszanyúló, regionálisan jelentős mesterség sajátosságait Sárdi életútján keresztül ismerhetjük meg. Ahhoz, hogy a kékfestés rákerült az UNESCO szellemi kulturális örökség listájára, a baranyai mester sok évtizedes munkássága is hozzájárult. A Národopis Slovákov v Mad’arsku 2019 jubileumi, 25. kötete a hazai szlovákság néprajzát bemutató alsorozatnak. A szerkesztési munkálatokat ezúttal Katarina Király/Király Katalin PhD. vállalta magára, a megjelenéshez anyagilag hozzájárult a Magyarországi Szlovákok Kulturális Intézete is. Ján Botík pozsonyi néprajzprofesszor köszönti az alsorozat jubileumát. A 120 megjelent írás szerzői között számos tudományág hazai és anyaországi képviselője található, tematikusan pedig leíró vagy elméleti jellegűek. A kiadványok szerkesztésében kulcsszerepet játszott Gyivicsán Anna és Andó György. A tanulmányokból visszaköszön a magyarországi szlovák közösség tradicionális kultúrájának és nyelvének történetileg régebbi rétege ugyanúgy, mint a szlovák kisebbségi kultúra, élet és az identitás fejlődési dinamikája, a párhuzamosan zajló folytonosság és annak megszakadása, vagyis a megmaradás és a változás. A tótkomlósi családneveket kutatta Iveta Valentová és Tuska Tünde. A török kiűzése után felvidéki szlovákokkal újratelepült Komlós ma is a hazai szlovákság egyik meghatározó helysége. A családnevek keletkezésének, motivációinak és nyelvi szerkezetének elemzése olyan tartalmi, szóképzési és helyesírási jellegzetességeket mutat, amelyek egyrészt az enklávékban létező magyarországi szlovák közösség és nyelv sajátosságaiból fakadnak, ugyanakkor hatással voltak rájuk a gazdasági és politikai viszonyok. Bácskainé Pristyák Erika geográfus a nyíregyházi tirpákság hagyományainak továbbélésével foglalkozik. A bokortanyák népe a kiegyezés utáni fél évszázadban élte virágkorát, az azt követő történelmi időszakokban hanyatlásnak indult. A rendszer 127