Honismeret, 2021 (49. évfolyam)

2021 / 1. szám - ISKOLA ÉS HONISMERET - Erdélyi Zsuzsanna: Az archaikus népi imádságokról

ISKOLA ÉS HONISMERET Tanítómestereink Erdélyi Zsuzsanna: Az archaikus népi imádságokról­ Erősen vegyes tartalmú műfaj aszerint, hogy a százados szellemi lecsapódásban miként érvényesült a népi szelekció, és mit szűrt ki a közösségi emlékezés. E szelektív tevékeny­séget bizonyos mértékig meghatározta már az elődök ítélete, gyakorlata, mely a „borzasz­tó üdvös, szívre hatás”, „óriási szép" stb. tapasztalati és esztétikai summát is megjeleníti, szankció erejével továbbítja. De egyéni alakítás, válogatás is történik, ma éppen úgy, mint ahogy történt a múltban is. Mind az egyéni vélekedések, mind a magyar és az európai hagyományanyag tanúsá­ga szerint a krisztusi szenvedés és a vele együtt járó Mária-fájdalom leginkább alkalmas az imának tulajdonított transzcendens erő fokozására, tehát az „üdvös”, „hasznos” íté­let kialakítására. Ennek megfelelően imádságaink középponti témája a szenvedés, azaz a szenvedéstörténet egyes kánoni és apokrif hagyomány szállította mozzanatai. Amint látni fogjuk, ezek lesznek témamagjai is. A krisztusi megváltás, kereszthalál - ősi renden véráldozat - misztériumát megjelenítő szenvedés fázisai tűnnek elő hol közvetlenül, hol meg a középkor kivirágzott jelképrendszerében. Az emberiség üdvéért vállalt áldozat ese­ménysorának fölidézése - elmondása - hasonlóan a misén való részvételhez-áldozáshoz, valamelyest a Golgota-dráma közvetlen részesévé teszi az imádkozót. Ezt hangsúlyozza az imazáradék („Aki ezt az imádságot...”), ez vésődött be nemzedéki rendben az imádkozók tudatába, ahogy ezt párhuzamanyagunk is, jelesül az olasz (umbriai) vonatkozó hagyo­mány tanúsítja. Különös hitelt ad a záradéknak az isteni eredet megjelölése („a Jóisten azt hagyja”, „Krisztus nem szól, sem beszél, csak azt mondja...”, „Azt mondotta Szűz Mária...”, „Szent Lukács evangélista írja...” stb., „... aki ezt az imádságot...”), ami emeli kötelező erejét, és magyarázza fennmaradását. Imáink témája még a vallás személyi és tárgyi anyaga: szentek, szentelmények, adott esetben a liturgikus irodalom mindezeket kivetítő emlékei. Nincs ún. témája az elsőrendűen és közvetlenül mágikus képzeteket keltő imádságok­nak, melyekben, ha elkeresztényesített szellemben és jellegben is [...] a valamilyen célratö­rés, bajelhárítás, védekezés szándéka jelentkezik. Tudatmélyi rétegek pogány örökségeként varázscselekvések gesztus- és szóállományát idézik. A Rossz Szellem, a Rontás helyét elfog­laló Sátán ellen egyház szentesítette eljárással vagy szellemben, Krisztus nevében lép fel a régi félelmek új hitű továbbhordozója.­ ­ Száz éve született Erdélyi Zsuzsanna (1921. január 10.-2015. február 13.) Kossuth-díjas néprajztudós, a vallási folklór kiváló kutatója. Nagy visszhangot kiváltó művének egy részletével emlékezünk reá. Közleményünk for­rása: Hegyek hágék, lőtét lépék. Archaikus népi imádságok. Magvető Könyvkiadó, Bp. 1976. A kötet bevezetésé­ből az imádságok tartalmára, alakjára, stílusjegyeire, vonatkozó részeket közöljük (i. m. 32-35. o.). Terjedelmi korlátaink miatt a jegyzeteket elhagytuk. (A Szerk.) .

Next