Honismeret, 2021 (49. évfolyam)

2021 / 6. szám - ÉVFORDULÓK - Lengyel Ferenc: Kétszáz éve született Szelestey László költő, politikus

Az 1850-es években a megbénított­ bé­­nult magyar kulturális közélet élesztésé­nek első próbálkozásai a napi- és hetila­pok. A közérdeklődést kielégítő sajtó, a kulturális igényű folyóirat-irodalom las­sú egymásutánban bontakozik ki. Ebbe a másfél évtizedes sorba illeszkedik 1857-től a Szépirodalmi Közlöny, amely kezdetben hetente kétszer, később egyre ritkább időközökben jelent meg. Fény­korában 1700 előfizetőt ért el, ezek szá­ma azután teljesen leapadt, a ráfizetéses vállalkozást 1859 májusában be kellett szüntetni.­ 1864-et írtak, amikor a kényszerura­lom alatti legnagyobb méretű titkos mozgalom, az Almásy-Nedeczky-összeesküvés gyanúsított­jaként, több más közéleti szereplővel együtt elfogták, rész­vétellel gyanúsították, s bizonyítékok hiánya ellenére három évig fogságban tartották. Az összeesküvőket a három fővád­lottal, Almásyval, Nedeczkyvel és Beniczkyvel szinte egy időben, azonnal letartóztatták, a pesti Károly-kaszárnyába börtönözték be mindannyiukat, olvasható a Beniczky-élet­­rajzban.­ Közülük egyedül Asbóth tett olyan vallomást, amely a többiekre nézve terhelő volt, egyébként egyik letar­tóztatottnál sem találtak bűnrészességre utaló használható adatokat, ellenük felhozható bizonyító anyagot. Asbóth La­josról jóval később, évtizedek elteltével, a XX. század elején derült ki, hogy a társaságba beépített besúgó volt, ráadásul az egyik legfontosabb szerepkörrel. Elfogatásuk után Szelesteyt a pesti Újépületbe zárták, majd Olmützbe, Theresienstadtba vitték. 1867-ben szabadult, a kiegyezés egyik következménye­ként nyerte el szabadságát. A börtönkorszaknak verseit jelentette meg az Egy rab ál­mai című kötetében. Előszavát maga Szelestey írta, prózában. A versben megfogalmazott Bevezetés éjjeli elfogatását rajzolja meg, majd öt különböző hosszúságú és tagolású verses feje­zet részletezi a börtönélményeket. A IV. fejezet, a Naplójegy­zetek a rímes részek leghosszabbika és legfurcsábbika egyben. Eljárása a korban szokatlan lehetett; a fogság részletekbe menő aprólékos megrajzolása számos kis életképszerű elem­ből alakul benne egésszé. A művek többnyire úgy érnek véget, hogy szintén versbe szedett megjegyzések követik őket. (Mintha egy színdarabban a rendező utasításait olvasnánk.) Ezek a versekkel összehangban álló „ráadások” a fogoly érzelmi megnyilvánulásaiként, re­flexióiként a külvilág reakcióit szűrik le, emelik be a szövegbe. Szelestey László egyik művének címlapja és az abban szereplő arcképe A Szépirodalmi Közlöny 1. számának címlapja IMP FALU PACSIRTÁJA. KEMENESI BARÁTAINAK IHIBBEIS* iKtVi*. PEST, 185­1 . MOl.lXK OYL­I.A mttoJáiXTA. 6 A magyar sajtó története. II/l. 1848-1867. Főszerk.: Szabolcsi Miklós. Akadémiai Kiadó, Bp. 1985.441-442. 7 https://hu.wikipedia.org/wiki/Beniczky_Lajos_(ezredes)

Next