Honismeret, 2021 (49. évfolyam)
2021 / 6. szám - ÉVFORDULÓK - Lengyel Ferenc: Kétszáz éve született Szelestey László költő, politikus
ÉVFORDULÓK Kétszáz éve születetett Szelestey László költő, politikus Szelestey László (1821-1875) a nemzeti eszmélés nagy korszakának, a XIX. századnak egyik figyelmünkre méltó közszereplője volt, akiről sem a történelem, sem az irodalomtörténet köreiben nem sokat hallani, legalábbis nem annyit, amennyi érdemei alapján kijárna személyének. A világháló közismert adattára, a Wikipédia magyar változatának meghatározásában elsősorban „lírikus és népies költő”, de az összefoglalás még négy más tevékenységet is felsorol személye kapcsán: ügyvédi munkáját, tanfelügyelői feladatkörét, királyi tanácsosi rangját-címét és magyar országgyűlési képviselői tevékenységét. Kiegészítésként mindehhez, említésre érdemes, hogy két évfolyamon át (1857-1859) életben tartotta és Székely Józseffel szerkesztette a Szépirodalmi Közlönyt, a kora ízlésvilágának egyik jellemző irányzatát képviselő, ellenzéki hangú lapot. A költőt, a „népies lírikus”-t saját kora, a romantikát kiteljesítő reformkor majd a Világos után újrainduló irodalmi élet jól ismerte, ha irányzatát bírálták is. A halálát követő századfordulón még számontartották, szerepel irodalmi lexikonjainkban, de már a kortárs kritika a petőfieskedők közé sorolta azonban, s költői tekintélye fokozatosan megkopott. A XX. századi hatkötetes irodalomtörténeti szakkönyv erőteljes kritikus hangon ítéli meg; munkásságának Petőfit utánzó jellegét emeli ki, az epigonköltők között említi, és ez a besorolás él ugyanígy tovább a szakmai kánon megítélésben a XXI. században. Többi elfoglaltsága viszont egy alapos életrajzi vázlatban, akár a fontossági sorrend felbontásával, gazdag élete mellékvonulataként, egy későbbi alapos, részletesebb elemzésben pontosabban kiadhatja életútjának mind költészetével összefonódó, mind attól eltávolodó vonulatát, vonatkozásait is. Valójában egy elkötelezett, a nemzeti érzelmű közéleti szereplő társadalmi tevékenységét művészettel kiegészítő költői szerep, valamint romantikus-népies költészet az övé. Szelestey László életútja ötvennégy évet ölel fel. A Vas megyei Uraiújfaluban jómódú családba született két évszázada, 1821. szeptember 14-én. Élete első éveit minden valószínűség szerint a faluban, illetve a szomszéd településen, Szentivánfán töltötte. Húsz-harminc kilométeres körzetben mozoghatott, többnyire a nagy család, a rokonság, és a barátok körében, vendégként, rokonként. Saját birtokaik egyike az uraiújfalusi volt egy udvarházzal, amely ma is áll. A kúria utcai oldalán felújított emléktábla őrzi hírét. Földbirtokos és orvos apja a történelmi család adatai szerint: Szelestey Sándor (1790-es évek?-1866) Vas megyei, édesanyja, Keresztényi Katalin (1788-1861) zalai származású volt. Második férje oldalán 1 Esztergályos Ágoston: Szelestey László élete, politikai és irodalmi működése. Nagy-Kanizsa, 1896; Mikulics Károly: Szelestey László élete és irodalmi munkássága. Trencsén, 1901. 2 Arany János, Erdélyi János, Gyulai Pál fogalmazott meg éles kritikát az epigonokkal szemben. Szelesteynek Kemenesi czimbalom című, sok ezer példányban megjelent verskötetét is támadták. A magyar irodalom története 1849-től 1905-ig. Szerk.: Sőtér István. Akadémiai Kiadó, Bp. 1965. 176.