Honvédségi Szemle 1994/2

1994 / 11. szám - HADTÖRTÉNELEM - Dr. Pataky Iván: Magyarország bombázása a második világháborúban

HADTÖRTÉNELEM DR. PATAKY IVÁN Magyarország bombázása a második világháborúban Budapesten az első légiriadó 1941. április 6-án 18 óra 01 perckor hangzott el és 18 óra 40 perckor fújták le. A jugoszláv légierő 3 darab Bristol Blenheim típusú bombázója Graz felé tartva átrepült az országon és megközelítette a fővárost. Bár a németek már megtámadták Jugoszláviát és a német csapatok már átvonulóban voltak Magyarországon, hazánk még nem volt hadiállapotban Jugoszláviával. A magyar légoltalom nyilvántartásában az ekkor elhangzott riasztás kapta meg az 1. sorszámot és minden további riasztás sorszáma ehhez igazodott. Másnap, április 7- én érték hazánkat az első bombatámadások. Jugoszláv bombázók - a 8. bombázó ezred -12 Blenheim gépe bombázta Pécs, Szeged repülőtereit, a magyarországi vasúti célokat és megközelítette Kolozsvárt. A Guiness stílustárban tovább folytatva az „elsőket": 1941. június 26-án a Budapest-Rahó-Kőrösmező között közlekedő 1701. sz. gyorsvonatot Tiszaborkút magasságában, néhány kilométerre a szovjet határtól, három szovjet vadászgép vé­gig géppuskázta. A szemtanúk jól látták a vörös csillagot és véleményük szerint I— 16-os „Rata" típusú gépek voltak a támadók. Valamivel később szintén három ­­]987-ben megírt véleményünk szerint feltehetőleg szovjet (bár ezt nem tudom bi­zonyítani) - bombázó gép Kassára dobott 30 bombát. A további események közismertek. E felsorolással csupán a légi há­ború nyitányának első taktusait kí­vántam felvázolni. Budapestet az első lé­gitámadás 1942. szeptember 4-éről 5-ére, majd 9-éről 10-ére virradó éjszaka érte. Moszkva körzetéből felszálló szovjet tá­volsági bombázó gépek szórták halálos terhüket a magyar fővárosra. A közvé­leményben mégis az 1944. április 3-án délelőtti hatalmas erejű amerikai bom­batámadás él első bombázásként! Érthető, mert az összes korábbi bombatámadás szúnyogcsípésnek tűnt az április 3-aihoz viszonyítva. Jelentőségük inkább figyel­meztető erejükben rejlett. Jelezték, hogy bár a szovjetek Sztálingrádnál, a britek Észak-Afrikában harcolnak, a háború pusztító vihara elől Magyarország sincs elzárva. Bármikor lecsaphat ránk. Ez 1944. április 3-án délelőtt követke­zett be. A tiszta igazságnak tartozunk az­zal, hogy a szövetségesek már két hónap­pal korábban, február 2-án délelőtt bom­bázni akarták Budapestet, pontosabban ­­így szólt az intézkedés -„Budapest, Hun­gary I/A./Industrial/Aircraft/Faktori”. Az­az: repülőgépgyárak. Aznap azonban a magyar főváros felett bombázásra alkal­matlan volt az időjárás. Ezért Budapest helyett az albániai Dures (Durazzo) kikö­tőjét bombázták. A főváros két hónap ha­ladékot kapott. Április 3-án egyébként az időjárás a „célnak” optimálisan megfelelt. Reggel 07 órakor -2 °C volt, és fokoza­tosan melegedett, 14 órára elérte a 9,4 °C- ot, a felhőzet 07-kor 0, 14-kor 1-es volt, 45

Next

Regisztráció Regisztráció
/
Oldalképek
Tartalomjegyzék