Honvédségi Szemle 1996/1-12. füzet

1996 / 9. füzet - Dr. Szakály Sándor: A magyar királyi honvéd Hadiakadémia parancsnokai (1919-1944)

kari tiszti beosztásokban szolgált — 1915. január 1-jétől vezérkari századosi rendfoko­zatban. Az összeomlást követően a Hadügyminisztérium 5. osztályára került, majd a Ta­nácsköztársaság idején a Vörös Hadsereg Főparancsnokságának anyagi csoportját vezette. 1919. szeptember 1-jével lett vezérkari őrnagy és a tanulmányi bizottságnál nyert beosztást. 1921. szeptember 1-jérvel nevezték ki vezérkari alezredessé és mint ilyen került 1922-ben a Hadiakadémiára a „hadműveleti vezérkari szolgálat” tanárának. 1925. május 1-jével vezérkari ezredessé nevezték ki és 1926. május 1-jével a Honvédelmi Mi­nisztérium kiképzési osztályának az élére került. 1930. március 16-áig állt az osztály élén, amikor is kinevezték a 2. honvéd gyalogezred parancsnokává. 1931. április 18-ával a 3. vegyesdandár 1. gyalogsági parancsnoka, majd 1932. szeptember 20-ával a 4. vegyesdandár 1. gyalogsági parancsnoka lett. Ezen beosztásából került 1935. május 1- jével az 1934. november 1-je óta tábornoki rangban szolgáló Lichtneckert András a Hadiakadémia parancsnoki beosztásába. Alig több mint egy esztendeig irányította a Hadiakadémiát, amikor 1936. október 1-jével a miskolci 7. vegyesdandár parancsnoká­vá nevezték ki. Ebben a beosztásában érte el az altábornagyi rendfokozatot 1937. no­vember 1-jén. 1940. március 1-jén felmentették beosztásából és a Honvéd Vezérkar főnökének helyettesévé nevezték ki. Négy nap múlva, 1940. március 5-én elnyerte a magyar királyi titkos tanácsosi méltóságot is. 1940. szeptember 1-jével lett gyalogsági tábornok. A Honvéd Vezérkar főnökének helyettesi beosztásából 1941. február 14-ével men­tették fel és nevezték ki a Honvédelmi Minisztérium újonnan létrehozott légügyi főcso­portja főnökévé. Alig héthónapi szolgálat után, 1941. szeptember 19-én beosztásától megvált, mivel kinevezték a honvédelmi miniszter helyettesévé. 1943. február 1-jéig működött mint miniszterhelyettes, akkor felmentették és nyugállományba helyezték. 1945-ben Nyugatra távozott, majd rövidesen Ausztráliába emigrált, ahol az ausztrál vívósport elismert és megbecsült vezetői közé került. A Nemzetközi Vívószövetség örökös dísztagjaként hunyt el 1967. július 21-én Melbourne-ben. SCHWEITZER ISTVÁN A Hadiakadémia parancsnokai közül sorrendben a hatodik Schweitzer István volt. Ő 1887. december 25-én született a Temes vármegyei Németszentpéteren, Schweitzer Já­nos parkolókovács és Friesenhahn Magdolna gyermekeként. A polgári iskola elvégzése után került 1902-ben a nagyváradi m. kir. honvéd hadapródiskolába, amelyet a polgári iskolához hasonlóan „kitűnő” eredménnyel végzett el. 1906. augusztus 18-án hadapród­­tiszthelyettessé avatták (1908-tól az elnevezés zászlós), a m. kir. 5. honvéd gyalogezred­hez. 1910. október 1-jéig teljesített ezredénél századszolgálatot — 1907. november 1- jétől hadnagyi rangban —, ekkor a budapesti honvéd felsőbb tiszti tanfolyam hallgatója lett. A tanfolyam elvégzését követően 1911 júliusától 1911 októberéig ezredénél teljesí­tett századszolgálatot, majd megkezdte tanulmányait a bécsi Hadiiskolán, melyet 1914- ben „igen jó” összeredménnyel fejezett be. Az I. világháború időszakában csak rövid ideig szolgált, mivel 1915. március 22-én orosz hadifogságba került, ahonnét csak 1918 elején térhetett haza. (Fogsága idején nevezték ki 1915. július 1-jével századossá az 1912. november 1-jétől főhadnagyként szolgált Schweitztner Istvánt.) 12

Next