Honvédségi Szemle 1996/1-12. füzet

1996 / 9. füzet - Dr. Szakály Sándor: A magyar királyi honvéd Hadiakadémia parancsnokai (1919-1944)

Röviddel hazatérését követően vezérkari tiszti beosztásban az olasz frontra került és ott szolgált az összeomlásig. 1918. december 14-én átkerült a Hadügyminisztérium 8. osztályára és valószínűsíthető, hogy tiszttársai többségéhez hasonlóan szolgált a Vörös Hadseregben. 1919 őszén a Nemzeti Hadsereg Fővezérségén, a szervezési osztályon volt beosztott, majd a szegedi katonai körlet parancsnokságán teljesített szolgálatot. 1920. szeptember 1-jétől a HM Elnökség A. osztályán volt beosztott, ahonnét 1924. szeptember 1-jével került a Hadiakadémiára tanárnak az 1922. szeptember 1-jétől vezér­kari őrnagyai rangban szolgáló Schweitzer István. 1925. november 1-jével vezérkari alezredessé nevezték ki és a Hadiakadémiáról 1926. szeptember 1-jével a HM VI-1. (1. vkf.) osztályra helyezték át. 1929. október 1-je és 1933. május 1-je között volt az osztály vezetője, 1929. május 1-jétől vezérkari ezredesi rendfokozatban. 1933. május 1-jével áthelyezték a m. kir. Hadilevéltárba, ahol „A világháború 1914-1918” című kötet szerkesztési munkájában vett részt. A Hadilevéltárból előbb a 4. vegyesdandár 1. gyalogsági parancsnoki beosztásába, majd onnét a 7. vegyesdandár 1. gyalogsági parancsnoki beosztásába került. 1936. október 1-jével nevezték ki a kitűnő elméleti felkészültségű Schweitzert a Hadiakadémia parancsnokává. 1937. május 1-jével tábornok lett. • A honvédség átszervezésekor, 1939. január 10-én kinevezték a II. hadtest parancs­nokává, majd rövidesen altábornaggyá (1939. november 1.). Hadtestparancsnoki beosz­tását 1941. február 1-jéig töltötte be, ekkor átvette az 1. hadsereg parancsnoki posztját és azt 1942. augusztus 1-jéig töltötte be. Közben 1941. november 1-jével az államfő vezér­­ezredessé, majd 1942. január 29-én magyar királyi titkos tanácsossá nevezte ki. Beosztá­sából történt felmentését követően 1942. november 1-jével került nyugállományba. 1945-ben szovjet hadifogságba hurcolták, ahonnan 1948-ban térhetett vissza. A HM állandó igazolóbizottsága 161/ig. biz.­1949. számú határozatával „Rendfokozatát meg­hagyja” döntést hozott, és egy ideig még 50 százalékos nyugdíjat is élvezett. 1981. no­vember 19-én hunyt el Budapesten 94 éves korában. BEREGFY KÁROLY Schweitzer Istvánt Beregfy Károly vezérkari ezredes követte a Hadiakadémia élén, akinek neve — a Vezetés kézikönyve című munkája alapján — minden hivatásos tiszt előtt ismert volt. A nevét 1932. május 2-án Beregfyre magyarosító Berger Károly 1888. február 12- én született Cservenkán, Berger Károly cipészmester és Mégl Mária gyermekeként. A Cservenkán, Verbászon és Cegléden végzett „civil iskolák” után 1904-ben lett a cs. és kir. gyalogsági hadapródiskola növendéke Temesvárott. A jól tanuló fiút — sikeres érett­ségi vizsgát követően — 1907-ben a bécsújhelyi Terézia Katonai Akadémiára vették át, amelynek elvégzését követően, 1910. augusztus 18-án avatták hadnaggyá a cs. és kir. 46. gyalogezredhez. Ezredével részt vett az első világháború küzdelmeiben, ahol súlyo­san megsebesült. 1917-ben elvégezte a laibachi vezérkari tanfolyamot és azt követően 1917. szeptember 1-jével századossá nevezték ki az 1914. augusztus 1-je óta főhadnagy­ként szolgáló tisztet. Az összeomlást követően a m. kir. 23. honvéd hadosztály parancsnokságán, majd a csongrádi gyalogezredben szolgált Szegeden. Utóbbiban zászlóalj-, majd ezredsegéd­­tiszt, illetve ezredbizalmi volt. 13

Next