Honvédségi Szemle 1998/2
1998 / 12. szám - FÓRUM - Dr. Oroszi Antal: Sólyom László altábornagy, a demokratikus magyar hadsereg első vezérkari főnöke
Új Honvédségi Szemle az első pillantásra, ugyanakkor túlzott óvatossága és modora miatt is volt benne valami enyhén fenyegető is, a most vagy soha ultimátumával". A konkrét megismerkedés egy lakásban történt, miközben Sólyom László nagy hévvel ecsetelte az ellenállási mozgalom helyzetét. „Pardon, hogy közbeszólok, de miért olyan nagy titok az, hogy te is katonatiszt vagy? Amikor már ezt máris elárultad? Ezt hogy érted? Rugdosod a nem létező kardodat, amint fel, s alá járkálsz. A tapasztalt szem ebből kiolvashatja, te is tiszt vagy, méghozzá tényleges katonatiszt, aki többet járt karddal, mint anélkül. A vendég szépen fésült kékesfekete haja tövéig elpirult. Miután mi nem titkolódzóink, és tudja kikkel áll szemben, mondta inkább ellenségesen, fedőnév (Sógor) helyett hát ő is felfedi kilétét: Sólyom László vagyok, vezérkari százados. Pontosabban volt vezérkari százados, a magyar ellenállás tagja, csoportunk katonai részlegének vagyok az irányítója. De saját érdeketekben felejtsétek el a nevemet. Nincs lakcímem. Egy telefonszámot kaptok tőlem...” AZ ÚJ HADSEREG ÉPÍTŐJE 1945. január 18-án Pesten elhallgattak az ágyúk, a csatazaj Budán folytatódott. Sólyom László a Tisza Kálmán (ma Köztársaság) térre sietett a Magyar Kommunista Párt Budapesti Központjába, ahol Kádár János, a Budapesti Körzet párttitkára fogadta. Debrecenből az Ideiglenes Kormánytól futár hozza a pártházba a megbízatást, ha él Sólyom László — ő, ha nem — Pálffy György vegye a kezébe Pest rendjének megszervezését mint Budapest főkapitánya. 1945. január 21-én a Budapesti Nemzeti Bizottság kinevezte Sólyom Lászlót a Magyar Államrendőrség Budapesti Főkapitánysága vezetőjévé. Sólyom László rendkívüli energiával fog a rendcsináláshoz. Bűnözők, fosztogatók, megvadult, erőszakoskodó katonák és állandó életveszély jellemzi a felszabadulás első napjait. A romos város, a sok halott és menekült megdöbbentő hatást gyakorol az új rendőrfőkapitányra. A rendcsinálásban szorosan együttműködik Zamercev tábornokkal, a szovjet városparancsnokkal. Sokat segít az embereken, biztonságba helyezi a kibombázott Kosztolányi Dezső családját. Saját családja a Bazilika altemplomában vészelte át az ostromot, február 21-én jöttek ki a napvilágra. Sólyom létrehozza a rendőrújságot, melynek szerkesztőbizottságát Hámos György, Devecseri Gábor, Karinthy Ferenc és Kosztolányi Ádám képezik. Érdemeiért 1945. november 4-én rendőraltábornaggyá nevezik ki. Ugyanakkor a honvédelmi miniszter is szolgálaton kívüli viszonyban léptette elő először 1945. április 1-jén vezérkari alezredessé, majd augusztus 1-jével vezérkari ezredessé, illetve 1946. április 1-jével vezérőrnaggyá. 16 hónapon keresztül állt a Budapesti Rendőr-főkapitányság élén. Ez időben a rendőrfőkapitányi mandátum a Kisgazdapárté volt, így pártérdekből volt Sólyom László a párt tagja. A kemény szolgálat mellett tanult, olvasott, éjszakákon át dolgozott, írt. Feldolgozta a második világháború és a szovjet hadsereg magyarországi hadműveleteit. Közben baráti kapcsolatba került Révay Kálmánékkal, Pálffy Györggyel, dr. Aranyi Sándor orvossal, Illy Gusztávékkal, Nagy Imrével, Tildy Zoltánnal. 1946 tavaszán nem értett egyet a magyarországi svábok kitelepítésével. Ennek lebonyolításával a rendőrséget használták fel. Úgy vélte, hogy ezért a cselekményért nem vár