Honvédségi Szemle 1998/2

1998 / 12. szám - FÓRUM - Dr. Oroszi Antal: Sólyom László altábornagy, a demokratikus magyar hadsereg első vezérkari főnöke

106 Új Honvédségi Szemle az első pillantásra, ugyanakkor túlzott óvatossága és modora miatt is volt benne valami enyhén fenyegető is, a most vagy soha ultimátumával". A konkrét megismerkedés egy lakásban történt, miközben Sólyom László nagy hév­vel ecsetelte az ellenállási mozgalom helyzetét. „Pardon, hogy közbeszólok, de miért olyan nagy titok az, hogy te is katonatiszt vagy? Amikor már ezt máris elárultad? Ezt hogy érted? Rugdosod a nem létező kardodat, amint fel, s alá járkálsz. A tapasztalt szem ebből kiolvashatja, te is tiszt vagy, méghozzá tényleges katonatiszt, aki többet járt kard­dal, mint anélkül. A vendég szépen fésült kékesfekete haja tövéig elpirult. Miután mi nem titkolódz­óink, és tudja kikkel áll szemben, mondta inkább ellenségesen, fedőnév (Sógor) helyett hát ö is felfedi kilétét: Sólyom László vagyok, vezérkari százados. Pontosabban volt ve­zérkari százados, a magyar ellenállás tagja, csoportunk katonai részlegének vagyok az irányítója. De saját érdeketekben felejtsétek el a nevemet. Nincs lakcímem. Egy telefon­számot kaptok tőlem...” AZ ÚJ HADSEREG ÉPÍTŐJE 1945. január 18-án Pesten elhallgattak az ágyúk, a csatazaj Budán folytatódott. Só­lyom László a Tisza Kálmán (ma Köztársaság) térre sietett a Magyar Kommunista Párt Budapesti Központjába, ahol Kádár János, a Budapesti Körzet párttitkára fogadta. Deb­recenből az Ideiglenes Kormánytól futár hozza a pártházba a megbízatást: ha él Sólyom László — ő. ha nem — Pálffy György vegye a kezébe Pest rendjének megszervezését mint Budapest főkapitánya. 1945. január 21-én a Budapesti Nemzeti Bizottság kinevezte Só­lyom Lászlót a Magyar Államrendőrség Budapesti Főkapitánysága vezetőjévé. Sólyom László rendkívüli energiával fog a rendcsináláshoz. Bűnözők, fosztogatók, megvadult, erőszakoskodó katonák és állandó életveszély jellemzi a felszabadulás első napjait. A romos város, a sok halott és menekült megdöbbentő hatást gyakorol az új rend­őrfőkapitányra. A rendcsinálásban szorosan együttműködik Zamercev tábornokkal, a szovjet városparancsnokkal. Sokat segít az embereken, biztonságba helyezi a kibombá­zott Kosztolányi Dezső családját. Saját családja a Bazilika altemplomában vészelte át az ostromot, február 21-én jöttek ki a napvilágra. Sólyom létrehozza a rendőrújságot, mely­nek szerkesztőbizottságát Hámos György, Devecseri Gábor, Karinthy Ferenc és Koszto­lányi Ádám képezik. Érdemeiért 1945. november 4-én rendőraltábornaggyá nevezik ki. Ugyanakkor a honvédelmi miniszter is szolgálaton kívüli viszonyban léptette elő először 1945. április i-jén vezérkari alezredessé, majd augusztus 1-jével vezérkari ezredessé, illetve 1946. áp­rilis 1-jévei vezérőrnaggyá. 16 hónapon keresztül állt a Budapesti Rendőr-főkapitányság élén. Ez időben a rendőrfőkapitányi mandátum a Kisgazdapárté volt, így pártérdekből volt Sólyom László a párt tagja. A kemény szolgálat mellett tanult, olvasott, éjszakákon át dolgozott, írt. Fel­dolgozta a második világháború és a szovjet hadsereg magyarországi hadműveleteit. Közben baráti kapcsolatba került Révay Kálmánékkal, Pálffy Györggyel, dr. Aranyi Sán­dor orvossal, Illy Gusztávékkal, Nagy Imrével, Tildy Zoltánnal. 1946 tavaszán nem értett egyet a magyarországi svábok kitelepítésével. Ennek lebo­nyolításával a rendőrséget használták fel. Úgy vélte, hogy ezért a cselekményért nem vál­

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék