Honvédségi Szemle 2002/1

2002 / 1. szám - HADTÖRTÉNELEM - Szakály Sándor: A Magyar Királyi Honvéd Vezérkar főnökei 1919. augusztus 12-1945. május 9.

HADTÖRTÉNELEM vegyesdandár parancsnoki posztját vette át. Már e beosztásában érte el az altábornagyi rendfokozatot (1931. november 1.), és működött egészen 1935. december 1-jéig Pé­csett. Akkor beosztásából felmentették, és 1936. március 1-jével nyugállományba ke­rült. Reaktiválása után Werth a honvédség fejlesztésének híveként egyértelműen a né­met orientáció meghatározó alakja lett. Számos konfliktusa akadt a mindenkori minisz­terelnökökkel, akik hatásköri túllépéssel vádolták. 1941. szeptember 4-én végül is a kormányzó felmentette beosztásából az 1937-ben m. kir. titkos tanácsosi méltóságot kapott Werther. Felmentése után visszavonultan élt, s Budapest bevételét követően szovjet hadifogságba került. Távollétében 1945. június 19-ével lefokozták, és kicsap­ták a honvédségből. A budapesti Népbíróság 1948. május 22-én főbüntetésül halálra ítélte, mely ítéletet a NOT 1948. július 26-án megerősített. A Szovjetunióból nem tért haza, 1952. május 28-án hunyt el, közelebbről nem ismert helyen. SZOMBATHELYI FERENC ALTÁBORNAGY Werth Henriket a Honvéd Vezérkar élén vitéz Szombathelyi Ferenc altábornagy kö­vette, aki a háborús részvétel visszafogását tartotta a legfontosabb szempontnak mű­ködése során. Szombathelyi Ferenc 1887. május 17-én született Győrött Knausz (másutt Knauz) Ferenc cipész és Szombathelyi Anna gyermekeként. A középiskola négy osztályának elvégzését követően a pécsi m. kir. honvéd hadapródiskola növendéke lett, és avatták hadapród tiszthelyettessé 1906. augusztus 18-án a nyitrai székhelyű m. kir. 14. honvéd gyalogezredhez. Ezredénél századszolgálatot teljesített az 1907. november 1-jével had­naggyá kinevezett fiatal tiszt. 1910. október 1-je és 1911. augusztus 31. között elvé­gezte a budapesti felsőbb honvédtiszti tanfolyamot, és októberben már meg is kezd­hette tanulmányait a bécsi cs. és kir. Hadiiskolán, melyet 1914-ben fejezett be az 1912. november 1-jével főhadnaggyá kinevezett Knausz Ferenc. A világháború kitörését kö­vetően különböző magasabb parancsnokságokon teljesített vezérkari tiszti szolgálatot - 1915. július 1-jétől vezérkari századosi rendfokozatban - majd 1917-ben a Honvé­delmi Minisztériumba került. Az összeomlás a HM 1. osztályának beosztott tisztjeként érte, és továbbra is a hadsereg kötelékében maradt. A Tanácsköztársaság kikiáltását kö­vetően is szolgált, a Vörös Hadsereg főparancsnoksága hírszerző és kémelhárító osz­tálya délszláv nyilvántartását vezette. 1919 őszén belépett a Nemzeti Hadseregbe, és a szombathelyi körletnél, illetve 3. vegyesdandárnál szolgált 1923-ig, s közben 1922. november 1-jével vezérkari őrnagy lett. 1923 és 1926 között a HMV VI-1. osztályon szolgált, s 1926. május 1-jével vezérkari alezredesi kinevezést kapott. 1926. szeptem­ber 15-től 1931. szeptember 1-jéig a hadiakadémia tanára volt, majd a szombathelyi m. kir. 3. honvéd vegyesdandár vezérkari főnöke lett az 1929. november 1-jétől vezér­kari ezredesi rendfokozatban szolgáló törzstiszt. Az 1933. május 1-jei felmentését kö­vetően a Honvédség főparancsnoka szárnysegéde lett, és maradt az 1936. július 1-jéig a nevét 1934-ben Szombathelyire magyarosító katona. Szombathelyi Ferenc 1936. augusztus 1-jén vette át a Ludovika Akadémia I. főcsoportparancsnoki beosztását, és töltötte be azt 1938. október 1-jéig. Közben 1937. november 1-jével tábornok lett. 1938. október 1.-1939. január 15. között a Honvéd Vezérkar főnökének helyettese volt.

Next